2007/03/08

Tenerife, Gomera II

Egy kenyelmes svedasztalos ebed utan (csak egyszer szedtunk – hiheto) tovabbra is delre tartottunk, uticel Los Cristianos es a Playa de Las Americas. A beach!!
Hat.. iszonyu csalodas. A taj szep, de a hely teljesen el van …va. Az angol-ir es nemet tomegturizmust kiszolgalo “letesitmenyek”, monstrum szallodak, gagyi vizipisztoly arusok, ir kocsmak, sved sorozok, rugby kozvetites eloben, Burger King es a legszornyubb modon Fish & Chips ettermek. Sehol egy jo kis spanyol kajalda, tapas bar, helyette babos-kolbaszos “full English Breakfast”, sultkrumpli es garlic bread (fokhagymas kenyer) van menun. A pincerek, strandosok is sok helyen angolok, nehogy mar megtanuljon ket szot spanyolul a Smith csalad a gracias-on kivul. Szerencsere az ujsagarusoknal kaphato a “Heat”, a Story es Kiskegyed magazinok angol megfeleloje is, igy Mrs Smith a harom hetes nyaralas soran sem marad le a nagyvilag hireirol. Melyik sztar hizott 5 kilot, ki terhes, ki valik eppen??
Itt mar faradtak voltunk, este 6 ora, szallas nincs, csak rohogrunk magunkon.
itt nem akartunk maradni. Kerestunk egy internetkavezot, nezni valami szallast a kornyeken. Rozsa mento otlete, egy magyar oldalon emlekezett hogy latott kiado szobat. ( www.tenerife.hu meg jol johet!) Fel is hivtuk a szamot, es 20 percen belul mar mentunk is. Los Cristianostol tenyleg csak par percre Lia (Julia) vart bennunket, aki 9 eve kint el es dolgozik tobbek kozott idegenvezedtokent. Nagy jatekos es iszonyu jofej J valamint elmondta, hogy mit nezzunk meg, mit ne, hova erdemes menni, hova nem (Gran Canariara, Gu:imari “piramisok”) stb.. Gyakorlatilag minden este otthon voltunk es harman elboroztunk, beszelgettunk a teraszon.
Los Cristianos kikotoje a komprol, uton Gomera szigetre
LA GOMERA


Lia javaslatara masnap Gomera szigetre latogattunk. Komp, busz, magyar nyelvu idegenvezetes, elvisznek a szep helyekre, ebed, egesz napos program. Errol a szigetrol meg csak nem is hallottam. Na majd meglatjuk, gondoltuk. Meglattuk. Na ez az amit bun lett volna kihagyni. Az alig huszezres lakosu sziget nem olyan felkapott mint Tenerife vagy Gran Canaria. Nincsenek nagy szallodak, vidamparkok. A taj elkepeszto, hatalmas hegyek es volgyek, oriasi szintkulonbsegek. Ude zold novenyek, teraszos foldterultek, bananultetvenyek, tekergo kis hegyi utak. Tiszta Kolumbia..

A bananultetvenyek sajnos hamarosan el fognak tunni, nem eri meg veluk foglalkozni. Egyreszt fillerekert tudjak eladni a kicsi meretu (amde edes es finom) gyumolcsot a piacon, masreszt rengeteg edesvizet sziv fel, tobbe kerul a locsolas mint amennyit a termesert kapnak. Az EU sem tamogatja a veszteseges gazdasagokat, szoval az egesz kanari-szigeteki bananbiznisz a vegnapjait eli. En azert meg ettem gomeirai banant.


Sok helyen megalltunk a busszal, tobbek kozott a Peter es Pal sziklanal, ami azert kulonleges, mert az egesz egy vulkan kurtoje volt, aminek a kozepe besullyedt, beszakadt, igy maradt meg ketoldalt a fala. A vilagon mindossze negy helyen lathato ilyen. Tovabb kusztunk fel a hegyekbe a busszal, kajaltunk egy felejtheto menut, kozben gomerai silbo futtybeszed showt mutattak be. Ennek lenyege, hogy asszem osszesen 6 hangbol allo “nyelvet” hasznaltak regen kommunikacio gyanant. A szigeten a hatalmas szintkulonbsegek miatt az egy-ket kilometerre lako szomszed is akar fel-egy nap jarasra volt, ezert kifejlesztettek egy rohadt hangos futtyogest es gyakorlatilag leimitaltak a szavak kiejteset, hanglejteset. Vegulis egy “lebutitott” beszed, lenyeg, hogy nagyon messzire elhallatszodik es kis odafigyelessel erthetoek a szavak. Tenyleg ertheto, magyar szavakat is elfuttyogtek, vicces volt. Ezt a futtybeszedet nemreg a vilagorokseg reszeve nyilvanitottak es kotelezoen oktatjak az altalanos iskolasoknak, igy remelhetoen nem tunik el orokre.

Innen a sziget nagyjabol kozepen fekvo Garajonay Nemzeti Parkba buszoztunk, atmentunk a Boszorkanyerdon, megnezhettunk par novenyt kozelebbrol. Egyebkent az aloe vera ose is errol a szigetrol szarmazik.


Ezutan megneztuk a szemelyes kedvencemet, a Roque de Agando-t, a suveg alaku sziklat. A kilatas Tenerife-re pazar, tokeletetesen latszodik a Teide csucsa a sziget kozepen.. Allitolag Columbus is innen latta a Teide kitoreset 1492ben.
San Sebastian de la Gomera kovetkezett, a sziget fovarosa, nyugis, kicsi. Megintcsak Columbusszal kapcsolatos, hogy ebbol a varosbol vitte a vizet a tengerentuli felfedezo hajoutjara. Meg is neztuk a kutat (semmi kulonleges). Este ertunk haza, Lia fozott nekunk vacsit, aztan a valtozatossag kedvert boroztunk a teraszon ejszakaig.

ez mar majdnem giccses.. (Ha nem nyilik meg a kep bal klikkel, probald jobb egergombbal "open link")


Roque de Agando San Sebastian varoska A tulparton Tenerife es a Teide
Teve'k Tenerifen farsangozo ovisok :) Harmadnap kicsit kesobb kelhettunk, Puerto De La Cruz-ba keszultunk a LORO Parkba, ami egy allatkert (na azert annal kicsit tobb). Utkozben leneztunk Garachico varoskara egy kilatobol, majd Icod de Los Vinos-ban megneztuk a nememlekszemdenagyonnagyonoreg gomba alku fat. A latvanyt sikeresen elcsufitottak a zaszlokkal, mint az a kepen is lathato. >>>

Nincsenek megjegyzések: