Sevilla, Córdoba & Ronda II: Córdoba, Ronda és egy kis Madrid

CORDOBA

Reggel 9-re erkeztem a varosba, ez a kedvenc idopontom a mediterran orszagokban. Ilyenkor mar kellemes meleg van, sut a nap, de meg alig vannak az utcan. Slaggal mossak az utat, nyit a zoldseges, a kavezok teraszara pakoljak ki az asztalokat, csorognek a tanyerok es friss kaveszag terjeng a sikatorokban. Na de ezt Sevillaban is eszlelhettem volna, a tenlyeges ok, amiert Cordobaba jottem, hogy lassam a hires mecsetet, a Mezquita-t.

A Romai hid tiszta Marokko..
Cordoba a 711-es mor invazio utan Granada-hoz hasonloan arab kezre kerult. A IX. es X. szazadra az arabok szellemi fellegvara lett, europa harmadik legnagyobb es egyik legkulturaltabb varosava lett, a mecsetek es luxuspaloatak melle furdoket epitettek es volt utcai kozvilagitas is. A betelepult zsido doktorok es arab filozofuzok jelentos kulturalis fellendulest hoztak a varosnak. (Na ugye, lehet ezt egyutt is!) Cordoba a XIII. szazadban aztan ismet kereszteny kezre kerult. A muszlimom es keresztenyek jelenletetenek legekesebb peldaja a Mezquita altlam "2 in 1" epulet-komplexumra keresztelt csoda . Az egykori mecset kozepebe belebarmoltak beleepitettek egy kupolas kereszteny templomot. Meg kell hagyni, nem lett rossz, de a mecset megmaradt, 856 piros-feher csikos boltivekkel osszekoto oszloperdeje kulonlegesebb latvanyt nyujt.

Michrab, mohamedan szentely
Az egyik kevert stilusu kapu, belul a narancsudvar

Hamarosan elkezdett szakadni az eso, ugy, hogy a vizelvezeto csatornakbol szokokut szeruen tort fel a viz, meg is kellett allni az autoval, mert semmit nem lattam. Fel ora mulva aztan ismet kisutott a nap, de a heves zivatar sartengerre varazsolta az utat, diszitve azt kisebb-nagyobb agakkal, kodarabokkal. Hogy fognak nekem orulni az autokolcsonzoben- gondoltam. Vegul annyira gany lett a kocsi, hogy inkabb befektettem egy 3 euros gepi mosasba.
szabadsag, szeretem..
RONDA, a szep varos

Van egy egyre erosodo erzesem, nevezetesen az, hogy a Lonely Planet utikonyv iroi talan sohasem jartak a helyszineken, es arrol irnak, amit a helyi turisztikai hivatal nyom nekik. Rondarol par oldal, a hires Puente Nuevo hidrol masfel sor (!) szerepel a konyvben, mig Madridrol aradoznak (errol kesobb). A magyarul nem tul hangzatos nevu Ronda igy is rogyasig van turistaval, nem kell neki nagyobb hirveres.

A varoskat egy keskeny es mely szurdok hasitja kette, amit ma harom hid kot ossze, legnagyobb es legszebb ezek kozul az elobb is emlitett, "emeletes" Ujhid, azaz a Puente Nuevo, amley 120 meterrel a szurdok felett koti ossze az o- es ujvarost. Szamtalan elodje allt a helyen, de elobb- utobb mindet elvitte a folyo. A maihoz hasonlo meretu 1733-ban epitett hid is csak 6 evet allt, mig ossze nem omlott, kioltva 50 ember eletet. A mai hid tobb, mint 40 evig epult, szamtalan attervezes utan az akkori epiteszet osszes vivmanyat, valamint apait-anyait beleadva, 1793-ra keszult el teljesen.

MADRID. Sevillabol kora reggel indultam Madridba, am a ba'jos buszvezetonek koszonhetoen majdnem lekestem a vonatomat, mert nem szoltam neki elore, hogy nem a repteren, hanem a vasutallomasnal akarok leszallni. Ugy tunik rautalo magatartasommal (osszecuccolas, hatizsakkal az ajtonal allas ES a leszallasjelzo idoben valo hasznalata) leszallasi szandekomat nem tudta idejeben ertelmezni. Par perc veszekedes, kerleles, majd ordibalas utan (csak beszelnek ezek angolul...) aztan megallt a negysavos uton, ahonnan par perc alatt visszasetalhattam. Hamar kiment az alom a szemembol. A vonat a 470 km-es (autoval 540 km) tavot 2 ora 20 perc (!!) alatt veszi meg. Zarojelben jegyzem meg, hogy a hasonlo tavolsagra levo Zahony-Sopron viszonylat lekuzdese mezei vonattal otthon ugy 10, leggyorsabb modon Intercityvel, ket atszallasal 7 ora 10 percet vesz igenybe, zarojel bezarva. Az AVE nevre keresztelt szupergyors vonatok (Alta Velocidad Española = "Spanyol nagy sebessegu" roviditese valamint az "ave" szo madarat is jelent) egyaltalan nem olcsoak, foleg kulfoldiek szamara, ugyanis online rendelesnel az angol nyelvu honlap is hamar atvalt spanyolra, amint a lehetseges kedvezmenyek kivalasztasara kerul sor. Karpotlasul 5 perc keses utan mar visszajar a menetjegy teljes ara, de hiaba remenykedtem, megtudtam, hogy a jaratok 0.16 %-nal fordult elo ilyen orbitalis keses. A 2004-es madridi vonatrobbantas ota, aholis meghalt 191 ember es majdnem 1800 megserult, repterekhez hasonlo biztonsagi ellenorzes van a vonatra szallas elott. A kozel 300km/oras sebesseget nem eszleltem, viszont kipihentem a reggeli fardalamakat es vegigneztem a Casablanca-t, ezuttal spanyolul. A madridi modern vasutallomason egy igazi oserdo fogadott! Jo, mi?

Csak 6 oram volt, hogy szetnezzek, de ez is elegnek bizonyult, megneztem a fo latvanyossagokat, es azt mondhatom, hogy Madrid kicsit tul van reprezentalva. A Lonely Planet ugy 70 oldalban taglalja a latnivalokat. Szep, de jellegtelen, szurke, budos, a belvarosban is autok pofognek. A szuper-fejlett metrohalozattal buszkelkedheto Madridban igazan gyorsan lehet kozlekedni, igy vettem egy gyujtojegyet, elsokent irany a "Sol"! A teljes neven Plaza de la Puerta del Sol (a Nap kapuja ter) a konyv szerint a varos lelke, kozpontja, innen indul az osszes sugarut, tele van elegans epuletekkel, stb. Az dohany- es hirlaparus bodegakkal tuzdelt Moszkva-ter talan jobban nezett ki 75-ben. Hat eleg lesujto latvany, foleg, ha nem erre keszul az ember. Elindultam inkabb egy belvsarosi setara, megneztem a katedralist, a Plaza Mayort (kepen), megneztem par parkot, vegigkorzoztam az ottani Vaci utcan, a Gran via-n es a Calle Mayor-on. Hmm, klassz.... Shoppingolo'k paradicsoma, nem az en vilagom.
A budos es szurke belvarosbol kimenekulve inkabb a varos legnagyobb parkjaba mentem. Az El Retiro-ban van egy szep kis csonakazo to is
meg uvegpalota
Armeria Rear. Ez nem a Bekingenpalasz koppintasa??

Gyulekeztek az esofelhok, es amugy sem ereztem egeto szuksegesset, hogy tobbet lassak a spanyol fovarosbol, igy inkabb kimentem a repterre joval korabban. Milyen jol tettem, vegig szakadt az eso. A masnapi hirekben lattam, hogy el sem allt, lezartak par madrid kornyeki autopalyat is, mert hompolygott rajtuk a viz. Brusszel utan megint hatalmas makom volt az idojarassal, ha mar ennyit "szenvedek" itt Dublinban, ennyi oromom had legyen!