Kijev, Csernobil, Pripjaty & a 30 km-es zóna 3/3: Pripjaty

Pripjaty (Prypiat, Припять)

A csernobili eromutol mindossze 3 km-re fekvo, 1970-ben alapitott 50ezres Pripjaty szovjet mintatelepulesnek szantak. A modern varosban az atomeromu dolgozoi laktak, tobbnyire fiatal csaladalapitok. A varos lakoinak atlag eletkora a katasztrofa eveben mindossze 26 ev volt. A katasztrofa bekovetkezeserol "elfelejtettek" tajekoztatni a lakossagot, nyitott ablaknal aludtak es reggel setaltak az utcakon a gyerekekkel. Szerencsere az elso radioaktiv felho a kedvezo szelviszonyoknak koszohetoen elkerulte a varost es az a kozeli Voros erdo terulete hullott. Beszamolok szerint reggel fejetlenseg es kaosz uralkodott a varosban, helikopterek erkeztek es mostak az utakat, ideges katonak pedig gazalarcban jaroroztek a varosban, de a lakoknak azt mondtak, hogy csak gyakorlatoznak. Csak masfel nap mulva (!), aprilis 27-en 13.10 perckor hangzik el a kitelepitesi parancs a helyi radioban. A keslekedes ellenere peldasan megszervezett akcio eredmenyekent 16:30-ra teljesen kiuritettek a varost az elozo ejszaka megerkezett es keszenletben allo 1225 tobbniyre csuklos varosi autobusz (tobbniyre Ikarus), 360 teherauto es ket, 1500 szemelyes vonatszerelveny segitsegevel. Este 6-kor 20 embert talaltak a katonak, ok elbujtak lakasaikban, de oket is eltavolitottak. (allitolag ket idos ember 1 honapig sikeresen rejtozkodott a teljesen ures varosban) Hamarosan kijeloltek a 30 kilometeres tiltott zonat, ahonnan az osszes ott elo embert is kitelepitettek. A megbizott vadaszok aprilis 29-ere vegeztek a hazi- es haszonallatok leolesevel majd a tetemeket a sugarszennyezette valt gepkocsikkal egyutt elastak. Csernobil korul a sugarzas aprilis 26. es 27-en volt a legmagasabb, 0.4-1.6, mas forrasok szerint 6-7 Rontgenrol tesznek emlitest. Az eromuvi dolgozok megengetett e'ves adagja 5 Rontgen.

Az evakuacio utan azonnal megkezdtek a varos sugarmentesiteset, bizva abban, hogy a szeptemberi iskolakezdesre visszaterhetnek a lakok. Juniusra vegeztek az utak es epuletek tobbszori feluleti mosasaval, es a varos 70 %-at ugy-ahogy megtisztitottak. Szeptemberben kezdodott a nagyobb lepteku mentesites, ennek koszonhetoen decemberre mar toredekere csokkent a sugarzas, raadasul a legtobb rovid eletu izotop is bomlasnak indult. 1988-tol tiz even at specialis vegyszeres technikaval mostak a varos utjait es idovel kicsereltek a felso talajreteget is. Igy is a zona teruletenek mindossze 1 %-at tisztitottak meg. A lakasokat allagmegovas cimen egeszen 1989-ig futottek, mikoris dontes szuletett az osszes kozmu lekapcsolasarol. A hadseregen kivul csak a laboratoriumi mereseket vegzo dolgozok es tudosok tartozkodtak a varosban, de 1998-ban ok is elhagytak a varost es bezartak az egyetlen mukodo letesitmenyt, a varosi uszodat is. Pripjaty varos es kornyeke minden erofeszites ellenre a Fold egyik legszennyezettebb pontja maradt az erosen radioaktiv cezium, stroncium es plutonium izotopjaival. A kezdeti bizakodas ellenere nyilvanvalova valt, hogy Pripjaty lakoi soha nem terhetnek vissza. A teruletet kezdi visszahoditani a termeszet, fak gyokerei apritjak fel a betont, bokrok nonek a panellakasokban, az utakat es epuleteket benovi a moha es a fak. A varos allapota gyors pusztulasnak indult a idojaras miatt is, a tarva-nyitva hagyott, kitort ablakokon-ajtokon at suvit a szel, esik be az eso es a ho. Elsokent 2005-ben omlott ossze teljesen az elso epulet, amely a varos egyik iskolaja volt a hat kozul. Az egyebkent is lakatlan Pripjaty halalra van itelve, allagmegovas hianyaban 20-30 even belul az egesz varos meg fog semmisulni. Szep kezdemenyezes, de sovany vigasz az egykori lakok altal 2003-ban inditott pripyat.com weboldal, amely a varos hivatalos honlapja es az egykor ott elo emberek felkutatasaval foglalkozik. A virtualis varoslako kozosseg tagjai forumokon meselik el az elmenyeiket es toltik fel sajat fenykepiket, igy probalva nem elfelejteni es eletben tartani a szamukra oly kedves varosukat, Pripjatyot.

Elena Filatova kiddofspead.com honlapja meglehetosen nagy sikert aratott es felkeltette a vilag erdeklodeset Csernobil irant. A lany naploja szerint motorjan jarta be a tiltott zonat es tudositott a kulonbozo helyszinekrol. Az azota hamisnak nyilvanitott sztori a mai napig nepszeru varosi legenda. (valojaban a lany hozzam hasonloan turistakent jarta be a helyszineket es fotozott)

A szomoru valosag, a varosba vezeto ut:

Ujabb ellenorzo pont Pripjaty hataranal. Valamilyen modon a tolvajok bejutnak a 30-as, a 10-kilometeres es a varost lezaro zonan is. A varos lassu, de modszeres kifosztasa folyamatosan 20 eve tortenik, legutobb 2007-ben ertek tetten turistak (!) a lakasokbol kiszerelt es az emeleti ablakokon at egyszeruen kidobott radiatorokkal megpakolt Kamazzal (!!) felszerelkezett tolvajbandat.

A varost kezdi visszahoditani a termeszet es benovi a novenyzet.

Az ures varos szomoru es bizarr latvanyan kivul  szamomra a legkenyelmetlenebb elmeny a csend volt. Par perc elteltevel a varos kozpontjaba erve szerintem rajtam kivul sokan megallnak egy pillanatra es megkerdezik maguktol: "Mi a feszkes fenet keresek en itt?"

az etterem a varos foteren
Mivel nyilvanvalova valt, hogy nem indul ujra az elet a varosban, nem foglalkoztak az egykori kommunista jelkepek eltavolitasaval sem, a mai napig viritanak a szovjet cimerek, buzdito feliratok, ugymint a korhazon talalhato "A nep egeszsege az orszag kincse", a voroscsillagok, Lenin arckepek, a villanyoszlopokon a sarlo-kalapacs.
az egykor  modern es elegans Hotel Polisszja

Ovodai etkezde, a foldon gazalarcok szazai hevernek. Az ovohelyekrol hozhattak fel a tolvajok, hogy a szurojuket eltavolitsak, majd a benne levo ezustot kesobb kivonjak es ertekesitsek.
ABC

es a mindenfele megtalalhato graffitik, amelyekkel probalnak eletet lehelni a varosba

szellemek

a vidampark
es a forgokerek, amin egyetlen gyerek sem ult soha, az aprilis 4-ei unnepsegek kereteben vettek volna hasznalatba
a novenyzettol meg nem tisztitott jardak ma mar alig jarhatoak
A lakasok is latogathatoak, de ez hamarosan meg fog valtozni, az epuletek omladoznak, nem biztonsagosak. Csak a nehezen mozdithato targyak maradtak meg, a legtobb hasznalati targy mar nincs a helyen. Egyreszet a lakasokat kifosztottak vagy az ingosagokat a lakok vittek magukkal a kesobbi, egyszeri latogatasukkor illetve azok a hadsereg altal begyujtesre es megsemmisitesre kerultek. Ujsagok, konyvek, sot fenykepek szinte mindenutt talalhatoak, de talatam megsargult falinaptarat is 1986-bol. Megdobbento, hogy immaron 23 eve egyszeruen megallt itt az ido es meglehetosen rossz erzessel tolti el az embert, hogy masok lakasaban maszkal es fenykepezget. Persze erdekes is.

tornaterem

iskola

a faliujsagokon a propaganda meg mindig hirdeti a Szovjetunio es dolgozo nepe nagysagat

Az uszodat, mint az utolso mukodo kozintezmenyt 1998-ban zartak be, amit a Csernobilban es Pripjatyban lako tudosok hasznaltak utoljara.

10 masodperc vs. 48 ezer ev

10 masodperc: Ennyi ido kellett, hogy a megalomalias, felelotlen szovjet mernokok raszabaditsak a vilagra a tortenelem egyik legnagyobb atomkatasztrofajat, felfoghatatlan merteku es szinte helyrehozhatatlan kornyezetszennyezert okozva, tonkreteve emberek millioniak eletet.

600 ev mulva csokken a sugarzas olyan szintre, hogy az emberek visszakoltozhessenek a teruletre. Kerdes, hogy ki akar majd? 

48 ezer ev. Ennyi ido kell ahhoz, hogy a rendkivul hosszu felezesi ideju izotopok is teljesen elbomoljanak es Csernobilbal megszunjon a radiokativ sugarzas.

10 masodperc es 48.000 ev. Gondolkodjunk el egy percre!

Paran azt mondtak bolond, sot perverz (!) vagyok, hogy ilyen helyekre latogatok el, ahelyett, hogy a tengerparton suttetnem magam valahol delen. En pedig azt mondom, hogy a rengeteg ellentmondas, felrertes (mutansok, veszely szintje, stb) tisztazodhat egy ilyen latogatas soran. A par oras vizit soran korulbelul egy transzatlanti repulojarat hattersugarzasaval megegyezo tobbletsugarzas ert es nem nott ki a masodik fejem sem. Engem mindig is nagyon erdekelt a tema, sokat olvastam utanna es szerettem volna meg tobbet megtudni az egesz katasztrofarol es a mai helyzetrol. Fel szertnem hivni a figylmet, hogy az irasomban szereplo adatok meroben elteroek lehetnek, attol fuggoen melyik forrast hasznaljuk. Ezek a leggyakrabban emlegetettek, hivatalosan leginkabb elfogadottabbak, illetve azok az idegenvezetovel valo szemelyes beszelgetes, muzeumlatogatas stb. soran szerzett informaciokon alapulnak. Velemenyem szerint EGYSZER mindenkinek meg kellene latogatni Csernobilt, es tanulni a szomoru esetbol, hogy ilyen katasztrofa megegyszer ne fordulhasson elo. Csernobil vegzetes kombinacioja a nem megfeleloen alkalmazott technologianak es a vegtelen,  megbocsajthatatlan emberi felelotlensegnek, melynek kovetkezmenyeit meg nagyon sokaig erezni fogjuk.

Csernobil, Ukrajna, 2009. junius