A csernobili katasztrofa
1986. aprilis 26. -an hajnali 1:23 perckor a Csernobili Vlagyimir Iljics Lenin Lenin Atomeromu (ЧАЕС) 4-es reaktorban gozrobbanas tortent es ezaltal az emberiseg legnagyobb ipari balesete kovetkezett be. Az eromu dolgozoi kiserletet hajtottak vegre, minek kereteben lecsokkentettek a reaktor teljesitmenyt es kikapcsoltak a hutovizszivattyukat es az egyeb bizotnsagi berendezeseket. Az eromu kezeloszemelyzet elott is ismeretlen tervezesi hibai valamint szamos biztonsagi eloiras be nem tartasa miatt a szandekos teljesitmenycsokkentes eppen ellentetes reakciot inditott a reaktorban. A normal uzemi szint tizszeresere, 30 GW-ra ugrott a teljesitmeny. A reaktor belsejeben perceken belul szabalyozhatatlan lancreakcio indult be, szazszorosara nott a termelt ho es goz, a szabalyzorudak megolvadtak. A hamarosan bekovetkezo robbanassorozat felszakitotta a reaktor 3000 tonnas tetejet es falat, a kulso vedoepuletek hianyaban pedig a hisorhimai atombombanal 400-szor tobb radioaktiv anyag, izotopok es tobbek kozott az erosen radioaktiv cezium es stroncium szabadult fel es kerult a legkorbe. (a reaktort nagy merete es a koltsegek miatt nem lattak le kulso burkolattal) Mivel a reaktor teteje megsemmisult, nagy mennyisegu oxigen aramlott be, ami a nagy ho hatasara grafittuzet indukalt, tetezve a bajt. A csernobilit gyakran emlegetik a vilag legnagyobb atomkatasztrofajakent, de hozza kell tenni, hogy a szinten akkori szovjetuniobeli Majak-ban (Cseljabinszk) bekovetkezett kornyezetszennyezes a csernobilit is felulmulta, de mivel a mediatajekoztatas sokkal korlatozottabb volt es a szennyezodes bar joval nagyobb teruleten, de Ural tersegere korlatozodott, igy nem egy kapott akkora figyelmet es erdeklodest a nyugat reszerol.
A csernobil katasztofa nyoman elkepeszto mennyisegu radioaktiv hulladek kerult a legkorbe, sulyosan megfertozve a kozvetlen kornyeket, de foleg a mai Feheroroszorszagot -ahova a radioktiv felho 60%-a hullott- Ukrajnat es a Szovjetunio tobbi, nyugati teruleteit. Boven kapott a szennyezesbol Europa is egeszen Irorszagig valamint Eszak-Amerika egyes reszei is. Az akkori pontatlan es hitelessegukben megkerdojelezheto szovjet adatok szerint legalabb 200-340 ezer embert kellett kitelepiteni az erosen fertozott teruletkrol. A katasztofa kozvetlen aldozatainak szama hivatalosan 56, ebbol 2 ember a robbanasban, a tovabbi 45 munkas a mentes kozben bekovetkezett balesetben (pl. lezuhant helikopter) es 9 gyemrek pajzsmirigyrakban halt meg, akik dontoen a kataszrofat koveto 1-2 honapban. Lehetetlen megbecsulni a pontos szamot, tekintve, hogy az europai lakossag 20 %-a rakban hal meg, illetve az erintettek mai napig is elnek, de megbetetgedesuk nem bizonyithatoan a katasztrofahoz kotodnek. A korabbi becslesek 30-40 ezer halalesetrol szoltak, amit nemregiben modositottak 4000-re. Megjegyzendo, hogy a pajzsmirigyrak korai stadiumaban kozel 100 %-ban gyogyithato, a kozvetlenul erintett lakossag pedig jodtablettakat es injekciot kapott a balesetet koveto par napon belul. A tobbletsugarzas semmikeppen sem egeszseges, es egyes zold szervezetek (pl. Greenpeace) az adatok tudatos szepitesevel, (pl. egeszsegugyi hatarertek duplajara valo megemelese) vadoljak az akkori szovjet vezetoseget, ami a tenyeken az egvilagon semmit nem valtoztat, miszerint az emberiseg egyik legszornyubb szerencsetlensege tortent. A legtobb halaleset ketsegkivul pszihes eredetu, ilyen esetek a stressz okozta elhalalozasok, peldaul az otthonukbol kitelepitett es panellakasokba dugott idos emberek szivrohamai es a sugarzastol valo felelem kovetkezteben Europaban par heten belul bekovetkezett 40 ezer tobblet abortusz.
A szovjet vezetoseg legnagyobb bune, hogy nem tajekoztattak idejeben, sem a lakossagot, sem a nagyvilagot a balesetrol. Eloszor a skandinav orszagok mertek kelet felol erkezo jelentos tobbletsugarzast. Hetfon reggel a Csernobiltol 1600 km-re levo svedorszagi FOSMARK atomeromu dolgozoinak ruhajan mertek sugarzast. A szelirany es a tobbi erumo meresei alapjan hamarosan rajottek, hogy del felol erkezet egy hatalmas radioaktiv felho. Azonnal kerdore vontak a Szovjetuniot, ahol csak kozel ket nappal kesobb jelentek meg az elso tudositasok, de a Prvadaban peldaul csak joval a majus 1-ei unnepsegek utan, 5-en jelent meg a hir.
Magyarorszagra ket hullamban erkezett a szennyezes, az elso aprilis 29-en eszakrol, az orszag eszaki es eszak-nyugati teruletei fole, majd a masodik nagyobb felho majus 7-en, amit a masnapi esok mostak bele a talajba. A Magyarorszagot ert szennyezes europai viszonylatban kozepesnek tekintheto, koszonhetoen a Karpatok vedo hatasanak es a viszonylag kedvezo szeljarasnak. Az Alpok es Del-nemetorszag jelentosenn nagyobb sugarszennyezest szenvedett el, ezert is volt peldaul ertelmetlen Ausztira ovintezkedese, mikoris megtiltottak a magyarorszagi mezogazdasagi termekek importjat.
A tragediat sulyosbitotta a helyi vezetes hozza nem ertese es felkeszuletlensege, valamint a megfelelo felszerelesek hianya. Valoszinu fogalmuk sem volt arol, mekkora a baj, a meromuszerek tobbsege 1 millirontgen/masodpercig volt hitelesitve, ket muszeruk volt amivel lenyegesen nagyobb sugarzast is merhettek volna, de az egyihez valo hozzaferest elzarta a robbanas, a masik pedig elromlott, maint bekapcsoltak. Az eromu dolgozoi csak abban voltak biztosak, hogy a sugarzas 4 Rontgen/ora felett van, ami valojaban egyes helyeken 20.000 R/h sugarzast jelentett (a halalos dozis 5 Rontgen 5 ora alatt). Az eromu vezetese nem vette figyelembe, hogy mindefele grafit es uzemanyag hevert a foldon, hajnal fel otkor ujbol megmertek a sugarzast, de ennek eredmenyet nem vettek figyelembe, mert ugy gondoltak, hogy kiakadt a meromuszer. A hamarosan kierkezo tuzoltokat nem ertesitettek a sugarzasrol, valoszinuleg fogalmuk sem volt a rajuk leselkedo veszelyrol. A tuzoltok kezzel dobaltak vagy rugdostak odebb az utba eso kisebb-nagyobb grafitdarabokat es vedooltozet nelkul oltottak az egyebkent hamar megfekezett tuzet. Tanuk beszamoli szerint az egyik tuzolto elmondta, hogy femes izt erzett a szajaban es ugy erezte, mintah tuvel szurkalnak az arcat. Estere erkezett meg a kormanybizottsag a baleset kivizsgalasara, addigra ketten meghaltak es 52en korhazba kerultek. A bizottsag csak tobb, mint 24 oraval a robbanas utan allapitotta meg a sugarzas merteket, rendelte el az alig par kilometerre levo Pripjaty varos teljes kiuriteset. (errol kesobb)
Az eromu kornyekenek evakualasat 36 ora kesessel kezdek meg a "kedvezotlenul megvaltozott sugarzasi viszonyokra" hivatkozva. Hogy az emberek ne hozzanak magukkal sok holmit, azt mondtak nekik, hogy 3 naprol van szo, utanna visszaterhetnek otthonaikba. A lakok valojaban soha nem terhettek haza, azonban a baleset utan 3 honap mulva megendetek nekik, hogy visszaterjenek es szemelyes holmijaik szallithato reszet magukkal vigyek. Addigra azonban a hazak nagy reszet kifosztottak.
a 10 km-es zona lezarasa a teljes evakuacio utan
"Valakinek ezt is meg kell csinalni" A balesetet koveto orakban dolgozo likvidatorok par oras munka utan megkaptak a nyugdijazasukat. Igazi hosok, az emberiseg megmentoi. A likvidatorok aldozatos es eletveszelyes munkajanak koszonhetoen a "takaritas" es a szarkofag epitese rohamtempoban, mindossze 7 honap alatt teljesen elkeszult (1986. november 30.). Az eromu kozvetlen kozelenek megtisztitasaban es biztonsagosabba teteleben a balesetet koveto par honapban honapban 200ezer, a tovabbi katasztrofaleharito munkalban 1990-ig pedig osszesen 800ezer ember (!!!) vett reszt. Elkepzelhetetlen mennyi feladat varatott magara a kozvetlen katasztrofaelharitas es lakossag evakuaciojan felul is. Gondoljunk csak bele! Az izzo grafit reaktorba visszalapatolasa, epuletek, utak mosasa, talaj csereje, helikopterrol tobb ezer tonnanyi vedoanyag leszorasa, a fertozesveszely es patkanyok invaziojat megakadalyozvan a lakossag altal hutokben hagyott etelek osszegyujtese es megsemmisitese , a szemelygepkocsik elasasa, epuletek es zona orzese, a haziallatok leolese, es meg millionyi feladat, amire nem is gondolnank!
a 4-es reaktor a baleset utan
nem sok eredeti fenykep vagy video maradt meg a mentesrol es az evakuaciorol, gondolom nem veletlenul. Ez a video egy jo osszeallitas.
Kijevbol kizarolag kiserovel, szervezett uton, engedelyek elozetes beszerzesevel limitalt letszamu csoportokban latogathato Csernobil es a 30 km-es zona. Meglepodve lattam, hogy Csernobil letezo telepules a terkepeken es tablakon, valamint hogy ut vezet oda.
A 30 km-es zona (Зона відчуження) az ut vege, ide mar csak engedellyel es utlevellel lehet tovabb menni. A zonat 1986-ban hoztak letre a celbol, hogy a lakossag evakuacioja utan megakadalyozzak a visszateresuket a szennyezett teruletre. A ma is zart teruleten tilos barmilyen mezogazdasagi, ipari vagy kereskedelmi tevekenyseget folytatni, epitkezni, stb. A zonat nem ugy kell elkepzelni, hogy egy halott terulet, sot egyaltalan nincs szemmel lathato nyoma a pusztitasnak es szennyezesnek! Ezert is mocskos dolog a sugarzas, mindenesetre meglepoen jol erzi magat a novenyzet es az allatvilag, foleg miota nem haborgatja oket legnagyobb ellenseguk: az ember. A zona nem egysegesen fertozodott, legnagyobb reszen semmivel sem nagyobb, sot valahol kisebb a sugarzas, mint mondjuk Kijevben, foleg az uton maradva, amit kismillioszor letisztitottak es teljesen ujrabetonoztak, elsosorban a mentesi munkalatok vegrehajtasa vegett. Azonban legalabb 800 "sugartemeto" talalhato itt, ahova az erosen szennyezett, mentesben resztvevo gepeket, helikoptereket es az elso radioaktiv porfelhovel brutalian szennyezett epuleteket es komplett falvakat (pl. Kopacsi), egy erdot (Voros erdo) dozeroltak bele hatalmas godrokbe, majd temettek be orokre folddel. Az ertheto kapkodas es elahamarkodott dontesek nem bizonyultak mindig helyesnek. Az epuletek eldozarolasa hatalmas port kavart, sulyosbitva a helyezetet, a Voros erdo kiirtasa majd ujratelepitese altal pedig a frissen telepitett erdo fenyofai felszivtak a kozvetlenul alatta elterulo szennyezett vizet, ujra feldolgozva a radioaktivitast. A roncstemeto nem is latogathato sajnos. Tovabba erosen sugaroz a megtisztitott teruletekrol szarmazo felso kicserelt talajreteg amit egyszeruen par tiz meterrel arrebb szortak szet. A tiltott zona nem teljesen ures. Ma mar 400, tobbnyire idos ember koltozott vissza a 30-km es zonaba, miutan a kormany hosszas tiltas utan aldasat adta. Ezek az emberek sajat felelossegukre terhettek vissza, hetente egyszer jar ki hozzajuk orvos, mozgobolt es posta, es tobb helyen az aramot is visszakapcsoltak nekik. Ok itt eltek le az eletuket, es a hatralevo par evuket is itt akarjak tolteni.
Megerkeztunk tehat a tiltott zona kulso, 30 km-es hatarahoz. Meglepetesunkre erkezett 2 helyi busz is, amin munkasok erkeztek. Valami specko igazolvannyal minden ellenorzes nelkul bejutottak. Mint megtudtuk a csekely szamu lakossagon felul mintegy 40ezren (!) dolgoznak valtott muszakban a zonan belul: tudosok, katonak, eromu alkalmazottai, a Csernobili Nemzeti Park es Vadrezervatum munkasai, allagmegorzo es karbantarto munkasok. (jut eszembe, ha Kijevben jarunk, mindenkepp latogassuk meg a Csernobil muzeumot)
Csernobil (Chernobyl, Чорнобиль)
Csernobil mar a tiltott zonan belul van, de meglepetesemre egyes utcai elnek es virulnak, bar a "lakossag" teljes resze 18 even feluli. Van kisebb bolt, konditerem, mukodnek a kozmuvek. Itt laknak az elobb emlitett munkasok es tudosok. Kevesen tudjak, hogy a csernobili atomeromu nem Csernobil varos, hanem Pripjaty kozvetlen kozeleben talalhato. Az eromu innen (Csernobil varos) 16 kilometerre talalhato es az azonos nevu jarasrol kapta a nevet. Ha megkerdezel valakit, hallott-e Csernobilrol, valoszinu mindeki igennel fog valaszolni. Na es hallottal mar Pripjatyrol? Ha nem, ne aggodj, felmeresek szerint me'g az ukran fiatalok sem.
Csernobil mar a tiltott zonan belul van, de meglepetesemre egyes utcai elnek es virulnak, bar a "lakossag" teljes resze 18 even feluli. Van kisebb bolt, konditerem, mukodnek a kozmuvek. Itt laknak az elobb emlitett munkasok es tudosok. Kevesen tudjak, hogy a csernobili atomeromu nem Csernobil varos, hanem Pripjaty kozvetlen kozeleben talalhato. Az eromu innen (Csernobil varos) 16 kilometerre talalhato es az azonos nevu jarasrol kapta a nevet. Ha megkerdezel valakit, hallott-e Csernobilrol, valoszinu mindeki igennel fog valaszolni. Na es hallottal mar Pripjatyrol? Ha nem, ne aggodj, felmeresek szerint me'g az ukran fiatalok sem.
Csernobil, eligazitas. Nyilatkozatok alairasa, miszerint sajat felelossegre es szabad akarotodbol erkeztel, valamint semmilyen biztositasod nem ervenyes a zonan beluli "esetekre". Elso szamu szabaly: ne menj le a betonrol, ne lepj fure, plane ne mohara, mert a novenyi vegetacion -par lepesre az uttol- 10-15 szoros is lehet a sugarzas. Csak zart cipoben es hosszu nadragban lehet latogatni, en vittem valami ocska gyakorlogatyat es csukat, amit kesobb Kijevben hagytam egy kuka mellett. Tovabbi szabaly, hogy lehetoleg ne fogdoss meg semmit es palne ne hozz haza semmi erdekesnek talalt szuvenirt, egyreszt kegyeleti okokbol masresz erosen fertozott lehet es me'g jol meg is buntetnek erte. Ha valakin kifele sugarzast eszlelnek, az karantenban marad. Tehat eszbe vesni: nem lemenni a betonrol es elkoricalni! Okologialag tiszta ebed (szuper volt, le a kalappal!!) 4 ora mulva ugyanitt, a latogatas utan. Na jol van, induljunk mar!!!
Csernobil varos foutcaja es egyes lakotelepei mint mondtam lakottak es mukodnek a kozmuvek. Furcsa latvany, hogy az osszes vezeteket es csorendszert a fold felett vezetik el, ennek oka, hogy egy esetleges javitasnal ne kelljen a szennyezett talajt felforgatni es foloslegesen port kavarni.
Csernobil, Oktober 23. utca 125. szam. Csakugy, mint az egesz utca es kornyeke, 23 eve lakatlan. A legtobb hazat alig latni, annyira benotte a novenyzet.
a likvidatorok emlekere
Tovabb indultunk a zona kozepe fele, a 10km-es zona hataranal ujabb ellenorzo ponton alitottak meg. A 10 kilometeres zonan belul mar nem lakhat senki. Elhagyott epuleteket csak elvetve latni, a legtobb teruletet elpusztitottak vagy egyszeruen visszafoglalta az erdo. Atmegyunk Kopacsi-n (Kopachi, Копачi). Ez a korabban emlitett, teljesen ledozerolt falu. A dombocskak tetejen a radioaktiv veszelyre figyelmezeto apro sarga tablak jelzik az egykori hazak romajit. Ennyi maradt a falubol, Kopacsit eltoroltek a fold szinerol es lekerult a terkepekrol.
rozsda marta hajok es uszalyok az egykori forgalmas kikotoben
A dozismerok, ahol mindenkinek jobban ver a szive egy par masodpercre, amig fel nem villan a zold "csiszlo" (tiszta) jelzes es kinyilik a kapu. Kozben fegyveresek katonak felugyelnek.
es egy kisebb, "hazi" sugarzasmero
A csernobili atomeromu latogatasa kovetkezett, Geiger-Muller szamlalo az eromutol par kilometerre (fontos hozzatenni, hogy az aszfalt folott)a normalis hattersugarzas mindossze 3 szorosat mutatja.
Mintha a munkasok csak ebedszunetre hagytak volna ott az epitkezest, a daruk immarom 23 eve allnak a soha meg nem epult 5-os blokk korul. A kepen lathato meg az eromu korul levo mesterseges folyo, ami a reaktorok huteset szolgalta.
A 4-es blokkot fotozni csak ugy lehet, hogy nincs benne a vedokerites egesze. Hulyesegnek hangzik, de ha ezt kerik, akkor legyen ugy. A terrorizmustol valo felelem nem alaptalan, de azert erdekes, hogy a Google-on megtekintheto az eromu egesze (kb. 51°23'28.85"N 30° 6'16.18"E ) a Google Earth-on pedig 3D-ben is az egesz eromu . A mostoha korulmenyek es rekord ido alatt elkeszult szarkofag termeszetesen ma is all, de koztudott, hogy problemak adodtak: repedesek, szivargasok, es az epulet egy kozepes foldrengest sem birna ki. Hamarosan egy uj szarkofagot epitenek a meglevo fele, majd alatta elbontjak a regit. Termeszetesen Ukrajna onerobol keptelen lesz a koltsegeket finanszirozni, ezert nemzetkozi segitseget kert es kapott, bar az utobbi idoben nem hallottam semmi konkret hirt az epitkezes megkezdeserol. (update: Jo hir! Osszejott a kozel 1 milliard (!) Euro, igy 2012-ben megkezdik az uj szarkofag epiteset - irja a stop.hu cikke )
A 4-es reaktorbol kozvetlenul erkezo tobblet sugarzas merteke merheto, de szinte elhanyagolhato, a szarkofag all es ved.
valaki lefotozta keritest is :) Az emlekvu szovege: "A hosoknek és a szakembereknek, akik megvedtek a vilagot a nuklearis katasztrofatol. A vedoletesitmény elkeszultenek 20. evforduloja alkalmaból, 2006. november 30."
"máma már nem hasad tovább"
Az 1-2 es 3-mas reaktor a baleset utan is mukodott, Csernobilt csak 2000-ben kapcsoltak le teljesen Kucsma elnok kozvetlen utasitasara. 2000. december 17. 13:17 , az ukranok megkaptak a legszebb karacsonyi ajandekukat, a vilag pedig fellelegzett: A csernobili atomerumuvet vegleg leallitjak!
Tegyuk hozza, a leallitas nem olyan egyszeru, hogy megnyomom az OFF gombot, a reaktorok leszerelese most is folyik. Az eromu szigoritott biztonsagi ovezetnek minosul es az ukran Rendkivuli Helyzetek Miniszteriuma uzemelteti. Feladatuk az allagmegovas, muszaki es biztonsagi felugyele, a radioaktiv hulladek kezelese es tarolasa, tovabbi leszereles elokeszitese es vegrehajtasa.
Kovetkezo allomasunk az ujabb zonan beluli, teljesen korbekeritett szellemvaros, Pripjaty.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése