es a kedvenc cegerem
pubok
kis utca Galwayben
Mayo-i tajkep. A nepsurusegrol nincs infom, de gyanitom hogy tobb a birka, mint az ember errefele
uton


A felhotenger. Kedvem lenne raugorni
Ott a "tener ife"!
A suru erdos taj -erthetetlen modon- kopasz sziklas sivatagga valtozik, szinte atmenet nelkul. Kabinos felvono (erre van magyar szo!???) visz fel majdnem a csucsig, fent nyomokban ho, pazar kilatas a lent elterulo sivatagra es a kornyezo szigetekre.
A bananultetvenyek sajnos hamarosan el fognak tunni, nem eri meg veluk foglalkozni. Egyreszt fillerekert tudjak eladni a kicsi meretu (amde edes es finom) gyumolcsot a piacon, masreszt rengeteg edesvizet sziv fel, tobbe kerul a locsolas mint amennyit a termesert kapnak. Az EU sem tamogatja a veszteseges gazdasagokat, szoval az egesz kanari-szigeteki bananbiznisz a vegnapjait eli. En azert meg ettem gomeirai banant.
Sok helyen megalltunk a busszal, tobbek kozott a Peter es Pal sziklanal, ami azert kulonleges, mert az egesz egy vulkan kurtoje volt, aminek a kozepe besullyedt, beszakadt, igy maradt meg ketoldalt a fala. A vilagon mindossze negy helyen lathato ilyen.
Tovabb kusztunk fel a hegyekbe a busszal, kajaltunk egy felejtheto menut, kozben gomerai silbo futtybeszed showt mutattak be. Ennek lenyege, hogy asszem osszesen 6 hangbol allo “nyelvet” hasznaltak regen kommunikacio gyanant. A szigeten a hatalmas szintkulonbsegek miatt az egy-ket kilometerre lako szomszed is akar fel-egy nap jarasra volt, ezert kifejlesztettek egy rohadt hangos futtyogest es gyakorlatilag leimitaltak a szavak kiejteset, hanglejteset. Vegulis egy “lebutitott” beszed, lenyeg, hogy nagyon messzire elhallatszodik es kis odafigyelessel erthetoek a szavak. Tenyleg ertheto, magyar szavakat is elfuttyogtek, vicces volt. Ezt a futtybeszedet nemreg a vilagorokseg reszeve nyilvanitottak es kotelezoen oktatjak az altalanos iskolasoknak, igy remelhetoen nem tunik el orokre.
Innen a sziget nagyjabol kozepen fekvo Garajonay Nemzeti Parkba buszoztunk, atmentunk a Boszorkanyerdon, megnezhettunk par novenyt kozelebbrol. Egyebkent az aloe vera ose is errol a szigetrol szarmazik.
Ezutan megneztuk a szemelyes kedvencemet, a Roque de Agando-t, a suveg alaku sziklat. A kilatas Tenerife-re pazar, tokeletetesen latszodik a Teide csucsa a sziget kozepen.. Allitolag Columbus is innen latta a Teide kitoreset 1492ben.
San Sebastian de la Gomera kovetkezett, a sziget fovarosa, nyugis, kicsi. Megintcsak Columbusszal kapcsolatos, hogy ebbol a varosbol vitte a vizet a tengerentuli felfedezo hajoutjara. Meg is neztuk a kutat (semmi kulonleges). Este ertunk haza, Lia fozott nekunk vacsit, aztan a valtozatossag kedvert boroztunk a teraszon ejszakaig.
ez mar majdnem giccses.. (Ha nem nyilik meg a kep bal klikkel, probald jobb egergombbal "open link")
Roque de Agando
San Sebastian varoska
A tulparton Tenerife es a Teide
Teve'k Tenerifen
farsangozo ovisok :)
Harmadnap kicsit kesobb kelhettunk, Puerto De La Cruz-ba keszultunk a LORO Parkba, ami egy allatkert (na azert annal kicsit tobb). Utkozben leneztunk Garachico varoskara egy kilatobol, majd Icod de Los Vinos-ban megneztuk a nememlekszemdenagyonnagyonoreg gomba alku fat. A latvanyt sikeresen elcsufitottak a zaszlokkal, mint az a kepen is lathato. >>>







Masnap pihi, egesz nap otthon tenglodtunk es napoztunk a medencenel, nagyon jo ido volt, nulla felhovel. Keso delutan elmentunk megnezni a sziklakat a nyugati parton, a Los Gigantes-t, aztan Lia meghivott minket vacsorara a Playa de Las Americason. Tudta hova kell menni, hogy helyi kajat egyunk, ne angol szemetet. Adejei fokhagymas csirket ettunk, hajaban fott apro krumplival es egy pikans, kicsit csipos-nagyon fuszeres szosszal. Valami isteni!
Rozsaval es Liaval a teraszon
Derus ebredes az erkelyunkon :)
Los Gigantes
Ez volt az utolso estenk, reggel mar autoztunk vissza eszakra, La Laguna fele a repterre.