Izrael / Palesztina II

JERUSALEM

Jeruzsalem a vilag talan legszentebb helye. Izrael legnagyobb es legnepesebb varosa, a judaizmus legfeltettebb ikonja es vallasi kozpontja, valamint a zsido, a kerszteny es az iszlam vallasok talalkozoja. A kofallal korulvett labirintushoz hasonlo Ovaros osidok ota negy keruletbol all: a zsido, a kereszteny, a muszlim es az ormeny negyed alkotja. Az Ovaros apro merete ellenere szamtalan kulcsfontossagu vallasi helyszinnek ad otthont. Itt van a Siratofal es a Templom hegy a zsidoknak, a Sziklamecset a muszlimoknak, a Szentsir (vagy Feltamadas) temploma keresztenyeknek. Miert is ilyen fontos es szent mindharom vallasnak Jeruzsalem?

A zsidok szamara itt allt Salamon temploma, amit Herodes ujraepitett, majd a romaiak leromboltak. A masodik templom egyetlen megmaradt fala a nyugati fal, vagyis a Siratofal, vallasuk legszentebb kegyhelye, hituk szerint tobbekkozott Isten (jahve) az innen osszeszedett porbol teremtette Adamot, am a legfontosabb, hogy ide varjak a Messias eljovetelet, aki majd ujjaepiti a templomot. A Biblia 667-szer emliti Jeruzsalemet es a zsidok igenye a varosra 3000 eves. A vilagban szetszorodott zsidok evezredek ota koszonnek ugy egymasnak: "Jovore Jeruzsalemben!"

A muzulmanok 1300 eves jogot formalnak Jeruzsalem ovarosara, ahol a Templom-hegyen allo Al-Aksa mecset vallasuk harmadik legszentebb helye, Mekka es Medina utan. Maga Mohamed (isten fia) vallotta, hogy ebben a varosban eltek az ot megelozo profetak, ezert az o parancsara Jeruzsalem fele fordultak az imadkozok (ma Mekka). Valljak, hogy Mohamed profeta innen emelkedett a mennybe, meghozza arrol a sziklarol, ahol Abraham kinalta aldozatul fiat.

A keresztenyek szamara Jeruzsalem Jezus varosa, szent varos, ahol az evangelium szerint keresztre feszitettek, majd feltamadt es ahova az itelet napjam visszater. Tovabba itt szolgaltak fel neki az utolso vacsorat es punkosdkor jott letre maga a kereszteny egyhaz. A keresztenyek legfontosabb zarandokhelye 1700eve, sot a kozepkori terkepeken Jeruzsalemet jeloltek a vilag kozepenek. A keresztes haboruk alatt a varosert folytak a legveresebb harcok.

Mivel Jeruzsalem harom vilagvallas legszentebb helye, igy mindenki magaenak tudja, illetve szeretne tudni. A "Beke varosa" allando konfliktusforras, kulonosen a zsidok es palesztinok kozott, akik keptelenek megallapodni a varos statuszarol es hovatartozasarol (errol kesobb). Mindket fel koti az ebet a karohoz es tobbek kozott mindig Jeruzsalem miatt fullad kudracba az osszes beketargyalas. Ezert a Vatikan szeretne elerni, hogy az ENSZ nemzetkozive nyilvanitsa az Ovarost.

Az ovaros latkepe

A muzulman Sziklamecset (nem engedtek be minket)
Jezus keresztre feszitesenek helyszine es kegyhelye a Szentsir templomban, az akkori Jeruzselem kapuin kivul, ahol a keresztenyek szerint Jezus megvaltotta az emberiseget
III. Statio helyszine: Jezus megbotlik a kereszt sulya alatt
A Siratofal, a zsidok legszentebb kegyhelye

Egy detektoros biztonsagi kapu es csomagatvizsgalas utan a nem muszlimoknak szabad a bejovetel. Meg Sabbat elott erkeztunk, igy meg fotozni is lehetett

A Siratofalnal nem zsidoknak is kotelezo az ortodox zsido ferfiak altal viselt kippah (vagy yarmulke), meg ha az papirbol is van. A teljes kavar erdekeben a muszlimok is hordanak ilyesmit a fejukon, csak az nagyobb es ok topi-nak vagy kufi-nak hivjak.
Labirintusos utcak, foleg turistakra szakosodott ajandekboltok az arab negyedben
A Beke varosa (?)
A kofallal korulvett Ovaros, ahogy Olajfak hegyerol latszik. Ugy tartjak, a halott lelkek feltmadnak, ha eljon a Messias, ezert a bibliai idoktol napjainkig a hegy oldalaban zsidok temetkeznek. Innen latta meg Jezus Jeruzsalemet husvetkor, itt jovendolte meg a pusztulasat es siratta el a varost. Feltamadasa utan 40 nappal itt mondta el legutolso uzenetet a tanitvanyainak, "megáldotta őket, majd a szemük láttára felemeltetett a mennybe, amíg csak egy felhő el nem takarta" (Lukács 24:50-51).

Izrael / Palesztina III

Jaffa (Yafo)

Na nem a naracsle, hanem az osi kikotovaroska, a mai Tel Aviv kozvetlen szomszedsagaban. Kikotojet a bronzkor ota hasznaljak. A 40 meter magas domboldalrare epult ovarosbol kitunoen ralatni Tel Avivra.




Tel Aviv

A varos mai formajaban 1950 ota letezik, az 1909-ben alapitott Tel Aviv (jelentese tavasz hegy) es az osi Jaffa (vagy Yafo, Yaffo), arab tobbsegu varosok egyesitese altal. (Ezert szoktak Tel Aviv-Yaffo-nak is hivni a varost.) Izrael gazdasagi kozpontja, bar a fovaros Jeruzsalem. A Tel Aviv-i eletstilus es kultura olyan szinten elter a Jeruzsalemitol, hogy azt is mondhatnank messze van tole, mint Mako Jeruzsalemtol. A hihetetlen unalmas es elcsepelt " a varos, amely sohasem alszik" motto azonban tenyleg raillik. A jeruzsalemi hagyomanyorzessel es vallasossagal szemben itt a modern, pezsgo, nagyvarosi eletvitel, partyzas, ejszakai elet a jellemzo.

A TV-s helyszini tudositasok gyakori hattere

A "modern" epuletek a 70-es evekbeli luxus bulgar tengerpartot idezik, ettol fuggetlenul nyuzsgo es nagyon kellemes a tengerparti setany, stranddal es sok kavezoval, etteremmel. Jaffabol indulva vegigsetaltuk a Tel Aviv-i tengerparton, egeszen a varos eszaki felen levo Yarkon folyoig, elveztuk a jo idot. A kepen a lepcsos monstrum epulet az Opera Torony.

Haifa

Haifa a Foldkozi-tenger partjan fekvo, a Karmel-hegyre epult zsido-kereszteny varos Eszak-Izraelben, negyedmillio lakossal. Strategiai fontossagu kikoto es ipari varos. Legszebb latnivalo a "Bahá'í Gardens", ami egy 18 szintu lepcsos-teraszos kert-rendszer (a kepen csak 9 latszik, a kozepen levo "Báb siremleke" feher kuplas epulet alatt meg 9 terasz van) A Bahá'í , vagy bahaizmus (??) egy vallas, meghozza a vilag legfiatalabb vallasa, csupan a 19. szazadban alapitottak, jelenleg vilagszerte 6 millio hive van. Fogalmam sincs mi a celjuk es miert kellett meg egy vallast kitalalni, a lenyeg, hogy lelegzetelallito a kertjuk es a hegy tetejerol gyonyoru a panorama az haifai-obolre.

Akko (Acre)

Akko a vilag egyik legregebben lakott telepulese, mar idoszamitas elott 1500 korul is letezett. A kis tengerparti arab halaszfalu ovarosa az UNESCO Vilagorokseg resze.

Szabolcs a cet gyomraban. Segitseg!! Khan al-Umdan

Nazareth

Nazaret ma poros kis arab varos az eszak-izraeli Galilea tartomanyban.

A 60-as evekben epult szepnek nem, de szentnek mindenkeppen mondhato Angyali Udvozlet temploma (Church of the Annunciation) Nazaretben. A Biblia szerint ez az a hely, ahol Gabor arkangyal megjelent Marianak es tudatta vele, hogy o fogja megszulni Jezus fiat. Azonban nehany honap mulva az orszagban nepszamlalast tartottak, es minden ferfinak a szuletese helyen kellett jelentkeznie, Jozsefnek es Marianak Jeruzsalembe kellett indulnia. Az uton odafele, Bethlehemben (9km Jeruzsalemtol) szulte meg a kis Jezust. Mivel szallast mar nem talaltak, egy barlang istalloban hozta ot vilagra. (lasd kesobb). Jezus aztan itt Nazaretben elt es tanitott.

Tiberias

Udulohely a Galileaban, a Golan-feensiktol nem messze, a Galilee tenger vagy Genazareti-to (valojaban egy edesvizi to) partjan. Jezus itt jart a vizen.

Jordan folyo

Jezus megkeresztelesenek helyszine.
A kepen egy nigeriai zarandok csoport keresztelo vizet gyujt a Jordan folyobol.

Bethlehem

Jezus Krisztus szulohelye mar a mai Ciszjordaniaban, a palesztin teruleten talalhato, szervezett buszos-kiseros turistak azonban atjohetnek. A turizmus lealldozoban van, egyre kevesebben jonnek, ok is kiszallnak, gyorsan korbevezetik oket a Szuletes templomaban, aztan gyorsan buszra fel es nyomas vissza Jeruzsalembe. Na ez nem nekem valo.. Jeruzsalembol izraeli rendszamu berelt autoval nem engedtek at, de a hataron gyalogosan at lehetett menni, onnan egy kisebb, taxisok kozti haboru utan tripla aron elvittek a belvarosba. A taxis elpanaszolta, hogy ugy elnek, mint egy gettoban es 9 eve nem tud atmenni a tuloldalra Jeruzsalembe, ahol a fia el. Megertem az embert, foleg hogy latja, hogy a turistak meg szinte szabadon maszkalhatnak. A lakossag 80 szazeleka kereszteny (koztuk sok kereszteny arab) -volt. Ma mar a lakossag alig egyharmadat teszik ki, mindenki menekul a korbekeritett varosbol, ahol se munka, se jovo. Egy talalo idezet a tavaly decemberi National Geographic "Betlehem anno 2007" cikkebol: "Elkepzelheto volna Betlehem varosa keresztenyek nelkul? Bizony ideje megbaratkozni a gondolattal, mert par even belul valossagga valhat."

A karacsonyi kepeslapok betlehemi ahitata hamar szertefoszlik ha ellatogatunk a valosaggal korbekeritett varosba.

Az ektelen Szuletes templomaval szembeni Jaszol ter fele az Omar mecset emelkedik.

Szornyu hideg szeles ido volt es gyultek a hofelhok, de vegul egy kiados jegeso lett belole.

A barlang istallo helye a Szuletes Templomaban, itt szuletett Jezus 2008 evvel ezelott.

Az ezust csillag jelzi a Jezus szuletesenek pontos helyet, es azt hogy a csillag vezette a harom bolcset hozza, hogy atadhassak ajandekaikat Bethlehem, arab kisvaros

Palesztin nemzeti hosok, akik miatt a fal epult (ld. kov. bejegyzes)

Izrael / Palesztina IV: A szégyenfal -szubjektív tudósítás

a békének lőttek

A jo szomszedsag alapja a jo kerites. Kiveve, ha a szomszed telken epited azt. A "West Bank barrier"-rol van szo, az Izrael altal epitett, 800 kilometer hosszu fal Ciszjordánia es Izrael kozott. A West Bank az 1949-es Jordan-Izraeli haborut kovetoen, a demarkacios vonal keleti felen jott letre, jelenleg Izrael allam elszeparalt, palesztin ellenorzes alatt allo resze. Valamivel jobb helyzetben van, mint a Gazai Ovezet (jelenleg totalis izraeli zarlat alatt all, nulla szemely -es aruforgalommal), de Izrael mindent megtesz, hogy minnel jobban elszeparalja es ellehetetlenitse a jovobeni, esetlegesen megalakulo Palesztin allam mukodeset.

Ich bin ein Berliner. A 8 meter magas fal (a berlini kisteso csak 3,60 volt)

A fal elnevezes eleg csaloka, hiszen lakatlan vagy gyeren lakott teruleteken csupan drotkerites huzodik (a hosszusag 95%-a), de azert ne a telek vegen levo takolmanyra gondoljunk, ez egy 50 meter szeles sav, aminek a kozepen egy es a ket szelen is 1-1 kerites huzodik. A sav izreali oldalan jarorozesre alkalmas utat epitettek, a palesztin oldalan gepkocsi behatolast megakadalyozo arkot, es a nyomok konnyu kovetesenek celjabol laza salagreteget szortak le. Lakott teruleteken, hogy kevesebb helyet foglaljon, csak egy biztonsagi vonalat huztak fel, ortornyokkal, kamerakkal, szenzorokkal es allando fegyveres orokkel. A fal itt 8 meter (!!) magassagu betonpanelekbol epult, ami hermatikusan szetvalasztja a ket oldalan lakokat, mint ahogy azt Kelet- Jeruzsaelemben lattuk. A fal megakadalyozza, hogy barmit is atdobaljanak illetve lovoldozes es tuzharc ellen is hatasos vedelmet nyujt. A palesztin oldalon elok atjarasa Izraelbe tilos (ez froditva is igaz) vagy a szerencsesebbeknek korlatozott: szamtalan biztonsagi ellenorzest kovetoen, a nap meghatarozott idoszakaban kelhetnek at. Valahol napi 3-szor, osszesen 50 percre van "nyitva" a hatar, ha epp az izraelieknek is ugy van kedve. Altalaban a csalados palesztin ferfiakat engedik at (van okuk visszaterni), akik segedmunkaskent dolgoznak -paradox es megalazo modon- az ujonan szerzett teruleteken rohamtempoban epulo zsido telepek epitkezesein vagy eppen az eletuket megkeserito fal felhuzasanal. Nem azert mert nagyon szeretik ezt csinalni, hanem mert odaat Betlehemben 50% feletti a munkanelkuliseg, a 6-8 fos csaladot meg etetni kell. Napi 35 dollarnyi bert kapnak. A palesztinok legnagyobb fegyvere az "anya mehje", megy a verseny, hol szuletik tobb gyerek. A palesztinok allnak nyeresre.

Igen, zarva vagyunk

Kelet-Jeruzselmben volt szerencsenk latni, ahogy a Jeruzsalembol hazatero palesztin munkasokat terelik, mint a marhakat. Kiabalnak veluk, aztatjak oket az eson.

A fal egyik problemaja, hogy 90%-ban palesztin teruletre epult, 200meterrel, de akar 20-24 kilometerrel (!!) is benyulik a teruletekre es jelenleg is epul. Az izraeliek ezt a fajta foldszerzest az epitkezes kivitelezeset nehezito folrajzi okokkal es geologiai nehezsegekkel indokoljak. Az "utban levo" palesztinok birtokolta telkeket, hazakat -kartalanitas nelkul- kisajatitjak illetve lerombolak, mert a teruletet elozoleg termeszetvedelmi terulette vagy egyszeruen "biztonsagi zona"-va nyilvanitjak. Az igy megszerzett teruletekre az ENSZ, az EU, az Amnesty International, a Voroskereszt, szamtalan nemzetkozi szervezet, sot az USA tiltakozasa ellenere is gyakran zsido telepeket hoznak letre. Ennek celja, hogy egy kesobbi allando allamhatar meghuzasanal nagyobb esellyel fogjak Izraelnek itelni a tobbsegeben zsidok altal lakott teruleteket. A telepeseket kedvezmenyes hitelekkel es juttatasokkal csabitjak ide. Ok meg jonnek.

szoba kilatassal

A fal hatasa:

TE'NY, hogy Izrael biztonsagosabb hely lett es radikalisan lecsokkent az ongyilkos merenyletek szama. Az Izraeliek ugy velik, hogy minden olyan megoldas megengedheto, amivel izraeli eleteket menhtenek meg. A fal felhuzasa a legbekesebb modja a terrorizmus elleni kuzdelmuknek es kulonben is, az egesz West Bank Izrael resze (Judea es Szamaria), azt epitenek, es oda, amit akarnak.

Ennek A'RA a kollektiv buntetes. Az, hogy 1,3 millio Izrael allam teruleten elo, -es Izrael allam megalakulasa elott is ott elo- valamint a kozel 4 millio West Bankban es Gazai ovezetben elo palesztin ember szelsosegeskent es terroristakent van elkonyvelve es kezelve. Megalazhatjak oket, lerombolhatjak a hazaikat, korlatozzak a szabad mozgashoz valo jogukat, nem jutnak megfelelo orvosi ellatashoz es a szeparalassal illetve bojkottal teljesen tonkreteszik es ellehetetlenitik a gazdasagukat es puszta letuket.

Jeruzselem, a szent fold

Ember legyen a talpan, aki a Kozel-Keleten igazsagot tud tenni es ki tudja mondani, hogy ki a bunos es ki az artatlan. En sem akarok/tudok egyertelmuen velemenyt mondani, amirol en probalok itten irogatni, az, hogy ez a fal nem a lehet a helyes megoldas, es hogy ez a fal a 21. szazad szegyene!

Igazsagot probalt tenni a gyakran csak "Hága"-kent emlegettett ENSZ Nemzetkozi Birosaga (UN - International Court of Justice), ami joforman csak nem kotelezo ervenyu ajanlasokat tehet. Allasfoglalasuk a kerdesben az, hogy a fal lete ellentetes a nemzetkozi joggal.

"The Court finds that the construction by Israel of a wall in the Occupied Palestinian Territory and its associated régime are contrary to international law."

A Voros Kereszt Nemzetkozi Ertekezlete megallapitja, hogy az izraeli fal sulyos humanitarius es torvenyessegi problemakat idez elo es messze meghaladja azt, ami megengedheto lenne a hatalmat gyakorlo eroktol.

The Israeli barrier "causes serious humanitarian and legal problems" and goes "far beyond what is permissible for an occupying power".

A fal epul, es varhatoan 2010-re teljes hosszaban elkeszul..

Kelet-Jeruzsalem, 2008.

Izrael / Palesztina [HAMAROSAN]

Giant's causeway & Coastal Route KULONKIADAS :-)

Miert is kulonkiadas? Mert Eszak-Irorszagot -ha csak egy nap erejeig is- de 2-3 centis ho fedte. Ez itt rendkivulinek szamit, igy meg nem sokan lattak. A mellekutak jarhatatlanok voltak, a teli gumi pedig ismertlen fogalom.

Tesomekkal a beachen. Furdoruhat nem hoztunk

ugyanitt egy hete Ricsiekkel

A Kinbane Head Ballycastle-nel, reggeli napsutesben. Olvad a ho.

A Torr Head meg a ho elott