2008/04/26

Mallorca: Palma & Serra de Tramuntana

Majorca, vagy Mallorca Spanyolorszag legnagyobb szigete. A Balearic szigetcsoporthoz tartozik Minorca, Formentana es a jol ismert bulisziget Ibiza mellett. Majorca az 1950-es evektol valt az angol es foleg nemet turistak celpontjava, majd hamarosan beindult a tomegturizmus, manapsag pedig evente 22millio nyaralni vagyo europai saskahadkent lepi el, csak ezt az egy szigetet. 22bol ugy 21 millio a fovaros Palma de Mallorca repterere erkezik.

Formentor sziklai, baloldalt az obolben Port de Pollenca

Jol sejtettem, hogy Palma lesz a sziget legkevesbe erdekes helye. Tomegnyomor meg nem volt, hala az eloszezonnak, de kemenyen sorozo-ordibalo legenybucsus vagy csak ugy bulizos angol es nemet troger turistakbol nem volt hiany. Viszonylag konnyu megkulonboztetni az angolszasz es anemet-holland turistakat, az elobbiek holyagos vorosre egett borrel vedelnek a kontinentalisak 10 percenkent fujjak be magukat 40-es faktorszamu Nivea 2-in-1 sprayvel. A Playa de Palma -t lottem ki fohadiszallasnak El Arenal -ban, a tengerpart mellett. Tipikus udulohely, jo volt kicsit napozni, setalni, biciklizni a parton, de meghulyulnek ha itt kene egy hetet "lehuzni" egy szervezett ut kereteben.

Palma hatalmas katedralisa es szinte egyetlen latvanyossaga -szerintem.

Palma-t es a Playa-t hatrahagyva kora reggel kocsiba ultem es nekivagtam a szamomra izgalmasabb, a sziget eszaki felen "hosszaban" huzodo Serra de Tramuntana hegysegnek. Az utiterv:

A - El Arenal ; B(K) -Palma ; C - Valdemossa ; D - Deia ; E - Port de Soller ; F - Lluc ; G - Port de Pollenca ; H - Cap de Formentor ; I - Alcudia ; J - Inca ; K - Palma
Valdemossa-ba napfelkeltekor erkeztem Deia falucska


es a taj utkozben:


mi a furcsa a kepen??

Soller csodaszep kikotoje

A Tramuntana hegyseg:


Gyonyoru a taj, kar, hogy sokan arakjak elvezni :( A rengeteg biciklistaval nincs baj, inkabb a harmasaval kozlekedo tomott Tui-s turistabuszokkal, amint kanyarognak a szuk hegyi utakon.


Lluc kolostora


Formentor
Playa de Formentor

Cap de Formentor, kilatas a vilagitotoronybol. A sziget eszak-nyugati csucske


Alcudia
Csak semmi giccs, Playa de Mallorca

2008/03/17

Közép-Skócia, The Highlands

Dublin -- Edinburgh (A) - Inverness (B) - Loch Ness (C)- Loch Lomond/Fort Augustus (D)- Stirling (E)- Glasgow (F) - Prestwick (G) -- London Stansted -- Dublin


Talan elmeroggyantnak tunik a fenti utiterv, foleg 3 nap alatt, de igy tortent :) Es siman tarthato, na jo, a dupla vonal (--) repuloutat jelol. A Kozep-Skociaban tett korutra ket nap jutott.

EDINBURGH

Dublinbol kora reggel erkeztem Edinburgh-ba, (a helyes betuzeset/kiejteset folyton elrontom..) csatlakoztam Markhoz es Andihoz. Delelott megneztuk Edinburgh-ot, amely Skocia fovarosa. Meglepoen kellemes es europai (kontintalis) hangulatu a -nem tul nagy- belvaros, a dombtetore epult varbol pedig pazar kilatas nyilik az alattunk elterulo parkra (Princes Street Gardens), az egesz varosra es a tengerre.

A sziklafal tetejen allo var, ahogy az a nyaron biztosan szebb arcat mutato parkbol latszik.




az Edinburgh-i var a Vilagorokseg resze


Bucsut vettunk Edinburghtol es a jo idotol majd eszakra vettuk az iranyt. A szakado esoben-hoban, a hegyeken at Inverness varosaba tartottunk, ahol az eg vilagon semmi latnivalo nincs, viszont kozel van a Loch Ness-i tohoz. A varosban szalltunk meg es keszultunk a masnapi nagy leleplezo szornynezesre... csak lampa mellett mertunk elaludni... haha




LOCH NESS




Hat az idojaras nem volt tul kegyes hozzank, az esot mintha dezsabol ontottek volna. Loch Ness egy nagyon keskeny es hosszu edesvizu to (a loch tavat jelent), legmelyebb pontja 189 meter! Tobb vizet tarol, mint Anglia es Wales osszes tava egybeveve. A to es kornyeke szep, de semmi esetre sem kulonlegesebb a kornyek tavaitol. Akkor miert van ennyi latogatoja a vilag minden tajarol?? Termeszetesen Nessie, a Loch Ness-i szorny miatt. Nessi jo uzlet, csodulnek a turistak. Van egy sanda gyanum, hogy a Turisztikai Hivatal talalta ki anno ezt az egesz szorny dolgot. Vagy megsem???????



"Celba vettem a to kozepet, mert felbukkani lattam egy szorny fejet!"
Iminimi szeminimi, tudtam, hogy letezik:

A konnyen megjegyezheto nevu falucskaban, Drumnadrochit-ban uzemel a Loch Ness-i szorny kiallitas. Sok mindent megtudhatunk, csak azt nem hogy letezik-e vagy nem. Nessie a jetivel egyutt vilag egyik legismertebb anekdotikus lenye, mar a VII szazadban megemliti Adomnán, Szent Columba elete cimu konyveben, hogy 565-ben egy vizi szorny ratamad egy Pict nevu fiura. Senki sem latta az alitolagos szornyet, egeszen 1871-ig, mikoris egy Mackenzie nevu uriember tobbszor is latott "valamit", ami lassan mozgott a vizben majd gyorsan tavozott.
Nessie igazabol csak 1933-34-ben kerult a figyelem kozpontjaba, mikoris megjelentek az elso, allitolagosan rola keszult, de de nagy tavolsagbol keszitett meglehetosen rossz minosegu fenykepek. Nessie valosagos mediaszenzacio lett. 1933-ban tobben is latni veltek, eloszor George Spicer es felesege '33 juliusaban, mikoris lattak egy nagyon furcsa alaku allatot a kocsijukbol, amint az epp atszeli az uttestet. (hiheto...) 1 meter magas, 8 meter hosszu, vegtagok nelkuli, keskeny, hosszu hullamos nyaku teremtmenyrol szamoltak be. Elindult a lavina, egyre tobben lattak az elefant-boru, kis feju, hosszu nyaku lenyt. 1954ben ujabb bizonyitek szuletett, mikoris a "Rival III" halaszhajo szonarja egy nagy kiterjedesu objektumot fedezett fel 146 meter melyen, ami 800 meteren at kovette a hajo mozgasat, mig a kapcsolat megszakadt. Ismet felcsillant a remeny, hogy a szorny letezik. 1992-ben azonban hamisnak minositettek egy 1934-es kepet, bar azt is elismertek, hogy a keszitoje, Robert Kenneth Wilson sohasem allitotta, hogy szorny szerepel a fenykepen, csak azt, hogy lencsevegre kapott valami furcsat a vizben. Ezen kivul rengeteg kepi "bizonyitek" merult meg fol, de sok megdolni ltszott. Szkeptikusok szerint a kepeken, vidra, madar, fadarab, jatek tengeralattjaro, hullamok, stb szerepelnek. Mindenesetre 1000 feletti esetrol szamolnak be, mikoris az emberek lattak valamit.

1967-68ban professzor Tucker vezetesevel indult az elso, kimondottan a Loch Ness-i szorny letezeset felderito allamilag penzelt expedicio (LNPIB). A hanglokatorok ismet szokatlan viz alatti mozgast eszleltek. 6 meter nagysagu 19km/ora sebessebbel mozgo objektumot, majdnem a to feneken. Bizonyosaggal allitottak, hogy eloleny. Valamilyen ismeretlen, nagy testu hal lehet, bar a biologusok egyertelmuen kizartak, hogy halfele elolennyel van dolguk, a valami ugyanis tul gyorsan es gyakran merult illetve emelkedett uszas kozben.
Mas eszkozokkel is kutattak, 1970-ben hangfelveteleket keszitettek, es madarcsicsergeshez hasonlo hangokat es kopogasokat rogzitettek a hidrofonok. Nem tudtak azonositani a soha nem hallott hangokat.
Viz alatti felveteleket keszitettek, de a kozel 200 meter mely sotetsegben keszult digitalisan megvilagositott kepeken egy rombusz alaku uszony-feleseg rajzolodik ki.
Szamtalan koltseges expedicio eredemenytelenul zarult. A kutatas lealdozoban van, a tudosok belenyugodni latszanak abba, hogy nem tudjak pontosan, mi van a 200 meteres melysegben.

nyugis kornyek


Urquhart Castle, Loch Ness
felig elsullyedt hajo Cherry Island-nal
Delre indultunk Glasgow fele, a Loch Lomond es Trossachs Nemzeti Parkon at







a 39 km hosszu LOCH LOMOND

2008/03/04

Izrael / Palesztina I

Izrael

Azt hiszem az eddigi legerdekesebb es izgalmasabb utazasom volt meg. Izrael talan a legellentmondasosabb orszag, amely erosen megosztja a vilag kozvelemenyet. Egyesek tamogatjak, masok tiszta szivbol gyulolik es egyszeruen kitorolnek a terkeprol es kerdore vonjak a letjogosultsagat is. Izrael allam megalapitasa ota egy sor konfliktus forrasa. Hihetetlen osszetett es bonyolult a politikai es kulturalis helyzet, a vegletekig leegyszerusitve arrol van szo, hogy a zsidok valljak, hogy Biblia adta joguk van itt elni, a palesztinok meg azt, hogy ok mar itt voltak a zsido allam megalakulasa elott is es a zsidok egyszeruen kiturjak oket a szulofoldjukrol. A foldert folytatott kuzdelem a vegletekig eldurvult. A palesztinoknak sok vesztenivalojuk nincs, mert mindenuket elvettek. A radikalisabb szarny ongyilkos merenyletetekkel es raketa tamadasokkal probalja terdre kenyszeriteni Izraelt, immar evtizedek ota, sikertelenul. Izrael valaszul minden torvenyes, de foleg torvenytelen (Genfi egyezmennyel ellentetes) eszkozzel es aranytalanul -buntet. Meghozza kollektivan.
Izrael jelenleg a zsidok uralta "klasszikus" teruletbol valamint a palesztinok altal ellenorzott Gazai Ovezetbol, Ciszjordaniabol (West Bank) es a ketes statuszu Golan fennsikbol all.
A Gazai ovezetet a Hamasz radikalis iszlam szervezet uralja, ok nem ismerik el Izrael allamot, ezert Izrael hivatalosan nem is targyal veluk. Teljes szeparacioban elnek, az osszes Izraellel kozos hatar le van zarva, civil szemelyek nem lephetnek be, illetve ki az ovezetbol. Valaszul a Hamasz tobbe-kevesbe hazi keszitesu es primitivnek mondhato kasszam-raketakkal (katyusahoz hasonlo) probalja felelmben tartani a deli izraeli varosokat, ugymint Ashqelon-t is. Ezeknek a raketaknak az izraeli allasfoglalas szerint "nagyobb a pszichikai, mint fizikai hatasuk" es az estek donto tobbsegeben celt tevesztenek illetve becsapodnak a sivatagba vagy a tengerbe. Jopar azert lakott teruleten csapodik be. Nem robban, de ahol becsapodik, serulest es halalt okozhat illetve okoz is. Jonehany esetben emberi eleteket kovetel, de hozza kell tenni, hogy nem tomegekrol van szo. Izrael minden esetben valaszol, es valosagos meszarlast tart Gazaban. Gyakran olvashatunk a hirekben olyanokat, mint: "Öt nap alatt Gázából 130 Kasszám rakétát lőttek ki a közeli izraeli városokra" (HVG online/ MTI, 2008. marcius 2). Az ezt megtorlo akciokrol kicsit arnyaltabban fogalmaznak, altalaban a Hamasz letesitmenyei, infrastrukturaja elleni tamadasrol irnak, amikben mellesleg meghal 100-150 artatlan civil es gyerek is.
A West Bankot a joval mersekeltebb Fatah uralja, es itt jobb a helyzet, mint Gazaban. Ok elismerik Izraelt es targyalnak a jovobeni Palesztina es Izrael egymas mellett elesenek modjarol. Azert nem ilyen rozsas a helyzet itt sem. (lasd Izrael/Palesztina IV. bejegyzest)
A Golan-fennsik vitas terulet Sziria es Izrael kozott, jelenleg izraeli ellenorzes alatt all.
A biztonsag manapsag jonak mondhato Izraelben, mindenutt atvizsgalnak mielott bemennel egy nagyobb bevasarlokozpontba, rengeteg civil es civil ruhas katona hord maganal fegyvert az utcan is. A 9mm-es pisztolytol az AK karabelyig szeles a skala. Eleg bizarr latvany.. Minden zsido ferfi es no sorkoteles 18 eves koratol, hacsak vallasi okokbol nem tagadjak azt meg (Haredi zsidok). Tartalekos allomanyba kerulnek egeszen 43 illetve 45 eves korukig, es minden evben 1 honapra behivjak oket gyakorlatra. Minden evben ugyan abba az "osztalyba" kerulnek vissza, ugyanazokkal az emberekkel, igy a tobbseg szeret katonskodni, olyan, mintha egy osztalytalalkozora mennenek. Az illetmeny mellett a rendes munkahelyi fizetest is kapjak az egy honap alatt, epp ugy, mintha szabadsagon lennenek. Hetvegere hazamehetnek, ingyen utazhatnak es nincsenek szigoru alaki eloirasok, hordhanak ekszert, civil hatizsakot, stb., a nok festhetik magukat, igy enyhitve a civil es katona elet kozotti kulonbsegeket. Az Izraeli Hadsereg (IDF) egybkent evi 19 milliard dollarbol (heh?!!) gazdalkodhat, ez az orszag GDP-jenek 9-10%a!!
A Tel Aviv-i Ben Gurion repterre kicsit osszeszukult gyomorral erkeztem, de par kerdes utan minden tovabbi nelkul beengedtek az orszagba. Nem ugy kifele. Az kicsit gazabb volt. Egy kisebb kihallgatasnak felero "Hol voltam, miert, kinel, ne mondjam hogy ennyi csomag eleg, mit dolgozok otthon, minek jottem ide" mellett szanaszet szedik es rontgenezik a taskadat, es vizsgalnak at, tobbszor is.
Na, akkor! A legjobb, ha ezt a sok gyulolkodest, ellensegeskedest es biztonsai kerdest elfelejtve (HAHAHA) inkabb arra gondolunk, hogy a Szent foldon jarunk, 3 vallas, 3 foldresz es kultura talalkozasanal. Nem vagyok melyen vallasos kereszteny, de megerinto Jezus eletenek helyszineit vegigjarni szuletesetol a kereszthalalaig.
ASHKELON/ ASQELON

Fohadiszallasom Askelon varosa lett. Egy ott dolgozo kedves cimboramnal feszkeltem be magam par napra. Askelon egy kozepes meretu iparvaros, jo kis tengerparttal Del-Izraelben.
Szep az ido, jo levego..
neha meg nem... Irorszagot meghazudtolo szelvihar es jegeso
Meghatarozo szamu orosz zsido el Izraelben, ezert sok minden ki van irva az o nyelvukon is.
Klassz kis tengerparti setany, februari szikrazo napsutesben
Le a kalappal es maxi riszpekt Szabinak, aki az 5 napos intenziv tura kereteben megmutatta nekem a fel orszagot.
Mivelhogy delen a Negev sivatag es a Voros-tengeri Eilat udulohely van, azt kihagytuk, mivel a jordaniai Aqababan voltunk vagy 4 honapot, ahonnan at lehetett latni Eiltaba, szoval a hely nem hatott volna az ujdonsag erejevel. Ugyanilyen megfontolasbol kihagytuk a Holt-tengert is, bar a Jordan-folyot megneztuk errol az oldalarol is. Annal inkabb erdekeltek a Bibliaban oly sokat emlegetett helyszinek.



Akkor jojjon hat az eszaki korutazas!