Todra GorgeReggel fel 7re, kicsit korabban mentunk a megbeszelt helyre, az iroda ele. A hotelunktol 2 perc seta. Gyorsan reggeliztunk egyet, mi mast ugye: croissant-ot kaveval. Gyulekezett a nep, egyre tobb feher boru ember teblabolt a "Sahara Expedicion" elott. Voltunk vagy 30an, mier megjelent 3 minibusz. Talalomra szedtek ossze az embereket, mi addig helyezkedtunk, mig a legjobb buszt kaptuk, na de hanyan megyunk ezzel a vassal?? Egy idosebb, meglehetosen furcsa francia par, ket fiatal jofej, de mumajer kanadai, egy nagyon jo fej fiatal brazil par, es mi. Plusz a sofor, aki annyit nem mondott, hogy "hello, engem ugy hivnak, hogy Mohhamed es en leszek veletek a kovetkezo 3 napban". Azert kiszedtuk belole, hogy tenyleg Mohhamed. Gyors (lassu) tankolas majd vegre elindultunk a kisbusszal, mind a kilencen. En ugy kepzeltem, hogy a sofor egyfajta idegenvezeto is lesz egyben, de nem igy tortent, sot, mintha megkukult volna. Volt egy kazettaja, amit 3 napig hallgattunk. Nem viccelek, KETTO darab szam volt rajta. Az egyik szam az "A" a masik a "B" oldalon. Nem tudtuk eldonteni, hogy minket akar vele idegesiteni, vagy tenyleg lehet elvezni ezt a monoton, egyenkent 30-40 perces, mindossze dobbol es enekkorusbol allo koltement (dalszoveg ennyi: Habibi ye), de idonkent dudolgatta es a kedvenc reszeinel (?) fel is hangositotta a magnot. Rozsaval osszenezve idokenti hangos es fajdalmas nyeritesben tortunk ki. A csapat kicsit mintha feszelyezve erezne volna magat, de mi teszunk rajuk. Majd osszeszokunk! Marrakesbol del-keletre indulva viszonlag hamar atvagtuk az Atlasz-hegyseget. Idonkent megalltunk a lezsirozott helyeken kavezni, vagy csak pihenni az asvanyi es kulonobozo koveket arulo fazonoknal. Senki nem vesz semmit, nagy csalodas. Az embernek egyebkent az az erzese, hogy "ezek mindenutt ott vannak". Marmint az arusok. A leglehetetlenebb hajtu kanyarokban, kihalt parkolokban, a semmi kozepen elobukkannak egy rozsebokorbol es probaljak megallitasra birni az arra autozokat, nyaklancokat himbalva meg egyeb hasznos portekakat tarva a kezukben. A kanyargos ut soran viszonylag hamar keresztbeszeljuk az Atlasz hegyseget a teli honapokban nagy ho miatt jarhatatlan, ezert gyakran lezart Tizi ’n’ Tichka hagon keresztul (2260m), a tovabbiakban a vonulat deli lankain fogunk buszozni eszak-nyugati iranyba a Dades volgy, vagyis az "ezer kasbah foldje" fele.
Elso megallo az Aït Benhaddou-i ksar. Nem tudom, mi a kulonbseg a ksar es a kasbah kozott, sok minden nem lehet. A "ksar" eroditett, tobb epuletbol allo komplett falu.. es a "kasbah" is.. talan az egy epulet, szoval a sok kasbah egyuttesebol lesz a ksar. De ezt ne vegyetek keszpenznek. Lenyeg, hogy ezek ember alkotta, orias homokvarra emlekezteto, agyagbol es szalmabol osszedongolt magas falu jellegzetes sotetbarna szinu epuletek, apro ablakokkal vagy anelkul. Rengeteg ilyen lehetetlen helyre epult maganyos kasbah van a kornyeken, de az egyik legnagyobb es messze a legjobb allapotu az Ait Benhaddou-i. A kiszaradt folyomeder felol (most eppen) jol megkozelitheto, UNESCO altal vedett kasbahban egybkent mai napig emberek laknak, pulykat tartanak es ruhaikat teregetik. Annyira irrealis. Az ezer eves erod latvanya lenyugozo, nem csoda, hogy diszletul szolgalt olyan filmek jeleneteihez, mint a Nazareti Jezus, Mumia, Nagy Sandor (Alexander) vagy eppen a Gladiator.
A Dra volgyben fekvo Ouarzazate-ben (e: warzaza) alltunk meg ebedszunetre. A varos ad otthont a vilag egyik legnagyobb fimlstudiojanak (Atlas Corporation Studios), de szerintem ezt a studio teruletere ertik. Valosaggal beterelnek a studio melletti etterembe, ami gyonyoru, am a valasztek nulla, a kaja csapnivalo, foleg 100 dirhamert. Per fo. Plusz ital, ja es 5 szazalek szervizkoltseg. Menu: nem tudom mitol "marokkoi" leves, szokasos tajine-tal vagy ragos, iztelen kebab mustarral, desszertnek "marokkoi" sutemeny vagy gyumolcstal (dinnye). 11 euro, puff, az nem sok? Ezert? Afrikaban? Konyorgom!? De ha meg jo lett volna a tap!! Megbeszeltuk, hogy tobbet nem megyunk olyan etterembe, ahova a turavezeto tuszkol be minket.
Lassan megemesztve az ebedet es a tortenteket tovabb indultunk, innentol vegig a deli oldalan kovettuk a Magas-Atlaszt valamint a Jebel Sarhro eszaki szaggatott hegyvonulatat a Dades volgy hasonlo nevu Dades folyoja menten, majd a Rozsak Volgyeben (Valle'e des Roses). Udito es szinte "zavaroan" kontrasztos latvany a folyomenti sotetzold szinu sa'v a voroses, kopar sziklak kozott.
vadregenyes
A hazakat a magasabban fekvo sziklakra, vagy eppen a sziklakba valyva epitik, hogy minel kevesebb termekeny mezogazdasagi teruletet foglaljanak el. Egyebkent sem lenne bolcs dolog a folyo aradasa eseten az artereben lakni.
Az elhagyatott, stilusos es hangulatos szallodank valahol Boumalne du Dade's es Ait Oudinar telepulesek kozott, a Dades szurdokban (Dades Gorge). Tolem megkapja a "legszebb helyen fekvo hotel, amiben eddig voltam" cimet. Eleg huvos volt a szobakban es foleg itt kint, a terszon, de a latvany mindenert karpotolt: az alattunk csorgadozo kis folyo fele magasodott egy narancssargas szinu hatalmas, talan 150-200 meter magas, teljesen fuggoleges sziklafal.
Azt hiszem itt, a Dades-ben kezdtunk el eloszor igazan fazni. Egyreszt mert kozel 3000 meteren vagyunk, masreszt ide a hasadek aljaba talan meg delutan sem sut be a nap.
Nagyon jo elmenyek fuzodnek a helyhez es a hotelban levo vacsora alatt kezdett igazan osszekovacsolodni a banda. A korabban emlitett jofej portugal par fiu tagjanak (Hamza) epp akkor volt a szuletesnapja. Elhataroztuk, hogy megunnepeljuk, de pia persze nincs a hotelban :( A hotel szemelyzet szerint nem messze innen egy kozeli szallodaban lehet kapni marokkoi sort. Majdnem ejfel lehetett mar, mikor 6an elindultunk a vak sotetben a kivilagitalan uton, hogy megkeressuk a masik hotelt. Nem elsore, de megtalaltuk. Kisertetiesen ures es sotet hely volt. Megittunk egy-egy sort, sot pult alol (csak penz kerdese) szereztunk egy uveg ketes eredetu, tort angolsaggal irott cimkeju skot whiskeyt. Jo lesz ez holnap a sivatagban!
"Na ne mondja, hogy csak az OMO-tol lett ilyen?!" Nagymosas Tinerhirben.
A mara arabok lakta zsido negyedben setalhattunk egyet, hogy bepillantsunk a helyiek eletebe. Lecsattant, duledezo falu viskok, szemetes, buzos, szuk sikatorok, csodalom, hogy ilyeneket mutogatnak turistaknak. Nekem tetszett, szerintem ez is a marokkoi kulturahoz tartozik. Mivel itt volt az iroda altal fizetett kiseronk (masfel ora alatt 3!!) beken hagytak minket es par csori, fuszalbol tevet hajtogato kisgyereken kivul nem jottek oda tarhalni. Bemehettunk egy csalad hazaba, ahol az asszony megmutatta, hogy keszitenek maguknak ruhat, a ferfi meg mentolos teaval kinalt minket. Na ez nem lesz olcso, gondoltuk! Meglepetesunkre azonban nem kellett fizetni senkinek, az iroda elore fizetett mindenkinek. Azt hiszem eletemben az elso eset, hogy a szervezett turizmust dicsoitem, mindenesetre ugy tunik, itt Marokkoban ez a praktikusabb, gyorsabb, stresszmentes es joval olcsobb modja az orszag felfedezesenek.
Telepules a vizet es eletet jelento oazis mellett
Rovid szerpentinezes utan vegre elertuk a Todra Gorge bejaratat. A szurdok aljaban epp ugy mint a Dades-ban apro, tiszta vizu foylo kanyarog, kozvetlenul az ut mellett, bar ugy tunt, a helyiek a folyot is utnak nezik. Itt setalhattunk-amulhattunk kicsit a szemerkelo esoben. Lenyugozo hely.
Megint beterlenek minket egy etterembe, persze nem akarunk menni. Ugy tunik mas lehetoseg nincs a kornyeken, ezert csak beadjuk a derekunkat. Ezuttal viszont nem bantuk meg, nagyon finom es olcso volt a kaja, vegre ettem egy igazan jo levest es kebabot is. Ismet probaltunk megbaratkozni a guggolos budival, sikertelenul.. Ez mar igy marad. Felfrissitettuk magunkat egy nana-s teaval, majd vissza a minibuszba, ooh neeeee, ne rakd be a kazettadat Mohammad, nagyon messze van meg a kovetkezo allomas, a Szahara...
Utolso pillantas a homoktengerre. A tavolban Algeria dunei is latszodnak.
Megneztuk a LP szerint letezo repteri busz megallojat es menetrendjet (valosagban napi egy busz, delutan fel 4kor), a "turisztinfosnak" otlete sincs, es ugy altalaban semmirol sincs halvany goze sem. "Nem tudom" ennyit mondanak mindenre. Hogy miert ulnek az irodaban naphosszat, azt nem tudom!??
