Djemaa el Fna, Marrakech
8 nap, 2200 kilometer Kozep-Marokkoban. Hogy ez sok? Attol fugg, szerintem epp “eleg” Nagykepu lenne altalanos velemenyt formalnom az orszagbol, a sajat utanajarasom es tapasztalataink alapjan azonban tomoren annyit tudok mondani, hogy Marokko nagyon jo hely, nagyon nem jofej emberekkel. Hallotam-olvastam sok mindent az orszagrol es ugy veszem eszre, ket nagy taborra oszlik a nagykozonseg velemenye: valakinek nagyon bejon Marokko es valaki azt mondja, nem volt meg ilyen gany helyen. Mi az igazsag? Folyamatosan keresem a valaszt. Marokko viszonylag szegeny arab orszag, az afrikai normakhoz kepest azonban igen fejlett es jomodu. Nem voltak kulonosebb fenntartasaim a tisztasaggal sem, ha betartasz par higiéniai aranyszabalyt, ugymint egy harmadik vilagbeli orszagban nem kersz jegkockat a narancslevedbe es palackozott vizzel mosol fogat, jo esellyel meguszod a hasmarsot is.
Kulturajuk es konyhajuk epp annyira arab mint afrikai, egy nagy adag franciaval nyakonontve.
Csalodasok (szubjektiv):
-A hires marokkoi konyha. Nem ismerik az arab (torok) kavet, az arab vilagban nepszeru cukros-mentholos (nana-s) tea viszont divik, es finom, igaz itt kicsit zavaros es Kolynos fogkrem ize van. Imadom az arab kajakat, de nem vagyok kuszkusz parti. A konyhatol nem voltunk elajulva, de lehet hogy ez a jordaniai elfogultsagomnak koszonheto. Mindenestre nagyon “zokon vettem”, hogy dijoni mustart, rizst vagy eppen omlettet kinalnak a kebabhoz, es hogy egy arab orszagban bagettet meg mezes francia crepe-t esznek reggelire. Na meg croissantot meg bagetett. Es ott a nagy kedvenc: a csigaleves. A shawarmaban pedig talaltam olivabogyot es tonhalat is. A konyhajuk nem tul valtozatos, (jaj, ne dobaljatok meg) az ettermekben meg kimondottan gyer a valasztek es mindennek ugyanaz a sargas szine es jellegzetes koriander (?) ize van. Ettunk mi a koszos-legyes, ragados muanyag abroszos utcai kifozdekben, ettermekben es hotelokban is, de mindenutt ugyanaz a kb. 5 fele kaja van es csak egyszer sikerult igazan finom es jol elkeszitett kebabot ennunk. Vagy csak mi jartunk rossz helyekre? Hmmm....
-A meglepoen magas -foleg kaja- arak. “Beultem inni es eszre sem vettem az arak szinvonalat. Hoztak a szamlat es azt hittem rosszul latok” dudoltuk oly sokszor rohogve. Parizsi kavezokat meghazudtolo arszinvonal, meg a fix etlapos helyeken is.
-Az emberek. Az egyetlen faktor, amely majdnem teljesen megmergezte az egesz nyaralast.
Ezeknek az embereknek koszonhetoen nem tervezek visszaterni Marokkoba. Mondom ezt masodjara -bar most hatarozottabban- a ket evvel ezelotti
Tangier-ben tett latogatasom utan. Ami itt van: Lehuzas, atveres, hulyenek nezes, hazudas, rinyalas, ordibalas, flegmasag, pofatlansag, hamis, atlatszo es hatso szandek vezerelte erdeklodes es baratkozas. Lenyeg, hogy azonnal segitsegedre kelnek, akkor is ha ezt koszonod, de kifejezetten NEM kered, es hopp, maris fizetesi szituacioban talalod magad. Ha nem fizetsz (szerinte eleget), akkor rasszista vagy, meg utalod az arabokat vagy csak egyszeruen hozzad vagnak egy kedves "F*CK YOU"-t. Hozza kell tennem, hogy ilyen szintu negativ es agressziv vislelkedest kozel-keleti arab orszagokban nem tapasztaltam. De errol kesobb.
Ami tetszett:
Penzvaltas. Szinte fix arfolyam, nincs lehuzas. Olcso es konnyu kozlekedes, meglepoen jo utak, eszak-deli iranyban szuper vasuthalozat. Nincs lopas, legalabbis nem eszleltunk semmi ilyesmit, akarmilyen ramenosek is az emberek, soha nem loptak el tolunk semmit es altalaban is biztonsagban ereztuk magunkat. Gyonyoru es valtozatos tajak, a kozepkorra emlekezteto medinak hangulata, es a lassu, nyugodt eletvitel es a nyuzsgo piacok kantraszja. A “ville nouvelle”-nek hivott uj varosreszek, ahova ki lehet menekulni, ha belefaradtal a medinak kaoszaba. Bar az itt leirt “nagyon tetszett” fejezet toredeke a “nagy csalodasoknak”, valojaban jol ereztuk magunkat es tetszett amit lattunk Marokkobol. Ezt a kalandos utat probalom kepekben bemutatni. Egyebkent is, ahogy telik az ido, egyre halvanyulnak a negativ elmenyek, es mindenert karpotol a valtozatos marokkoi taj es kulturalis orokseg.
2008. Majus 22, csutortok este. Elkezdodott. A szabadsagom!! Este jon a Rozsa, kimegyek ele a repterre, majd meg ejszaka osszepakoljuk a cuccainkat (hiheto..) Pentek, eleg suru. Jon Ivana, egy keves szlovak ismerosom Dublinba a baratnojehez, de elotte osszefutunk, igy delre ismet kimegyek immar Rozsaval a repterre. Elmegyunk kicsit a kozeli kastely kertjebe setalni, elvezzuk a dublini jo idot, majd tenyleg osszepakoljuk a cuccainkat. Egy het, no lassuk csak… varosnezes, sivatag, Atlasz hegyseg, hideg-meleg, mindenre felkeszulve (ismet hiheto) fejenkent egy kis hatitatyo, kb 4 napra eleg ruha. Meg lehet csinalni, majd ott veszunk ami kell olcsoer’- gondoltuk. Kora este indult a gep a spanyolorszagi Gironaba, ahol Katanal egy masik kedves ismeroseomnel pecozhattunk (meg1x Koszi Kata). Masnap delben verge indult a gep Fes-be. 12.50kor indultunk Gironabol es 12.50kor erkeztunk Fes-be, jo ez a Ra'jener, mi?? Na jo, a marokkoiak ket oraval -meg 30 evvel- le vannak maradva Europatol.
Megerkeztunk Fes kicsi repterere, a Lonely Planet (tovabbiakban LP) utikonyve szerint indul egy busz a repterrol, ami bevisz a varosba 3 Dirham-ert (1 EUR = 11,24 DHM). Szuper, gondoltuk, bar buszmegallo, kiiras, informacio sehol. Aztan meglattunk egy darab buszt, es csodak csodajara epp a varosba ment, igaz nem 3, hanem 20 Dirhamert. Megallt valahol a varos kozepen, kajaltunk egy kozepesen rossz shawarmat, aztan atsetaltunk a vasutallomasra, mert ugy terveztuk, hogy Fes-t a vegere hagyjuk, most pedig egyenesen megyunk Casablancaba. Olcso, tiszta, gyors es meglepoen jo szinvonalu a vonatozas Marokkoban. Egy emeletes expressen robogtunk at a 290km-re levo Dar-el Beida-ba. Hogy nem ismeros a hely neve?? Dehogynem, ez Casablancaba!
CASABLANCA
A filmbol jol ismert varosban nem sok latnivalo es arab jelleg van, de azert setaltunk egy jot, megneztuk az elegans Rick’s barjat es a II Hassan mecsetet. 
A hatalmas meretirol es iszonyu koltsegvetesbol epitett midossze 15eves hiper-modern mecset az ocean partjan, de egyebkent nem tul inpozasns kornyezetben tor egeszen 210 meteres magassagba. A templomban 25ezer, az elotte levo hatalmas teren tovabbi 80ezer hivo fer el. Ez az o Vatikanjuk. A kulonbozo forrasok szerint 500 es 800 millio dollar kozotti koltsegvetesbol epitett mecsetben kozponti padlofutes, torok furdo, elektromosan nyilo ajtok, kinyithato teto is van, a padlozat reszben uvegbol keszult, igy a hivok az oceant maguk alatt latva imadkozhatnak, a minaret tetejen pedig lezersugar jelzi az iranyt Mekka fele. Nem am szelkakas! Azert elgondolkodtato ez a fenyuzes es luxus: a lakossag otode a szegenysegi kuszob alatt el es 7%uk napi 2 dollarnal kevesebbol el. Az atlagber sem tul kecsegteto 1520 dollar evente, ami havi kb 19.700 Forintnak felel meg. Es annyira nem olcso orszag. A mecsetet marpedig foleg a hivek adomanyaibol huztak fol. Ugy tunik mindennel fontosabb a vallas. Masnap reggel tovabbindultunk a tobb latnivaloval kecsegteto Marrakeshbe. Tipp: Hogy kell a hajnali 5-os vonatot elerni?? Felejtsd el atalitani az europai idot a telefonodon, igy nyersz ket orat. Igy mentunk ki a reggel 7 orasi vonathoz 5-re. Meg jo, hogy pont ketorankent jar!
Hassan II mosque
MARRAKECH
Jo 3 oras ut utan a felsivatagos tajban vegre megpillantottuk a jellegzetes barackos-rozsaszin epuletekkel teli nagyvarost. Mi nem taxizunk, megyunk helyi busszal a varoskozpontba. Buszmegallo sehol, de a forgalmas negysavos uton emberek varakoznak mindket iranyban. Varunk a buszra. A leheto legkiszolgaltatottabbak pillanatok kovetkeznek. Ket, nyilvanvaloan most erkezett, minden bizonnyal gazdag turista, bizonytalanul forgatja a LP-es terkepet. Konnyu preda. 5 perc alatt tizen koszontek nagy bonzsurt majd ajanlottak fel taxijukat, baratjuk kituno hoteljat, occse szuper diszkontot kinalo szonyegboltjat. Ilyenkor jo szolgalatot tesz a sotet napszemuveg es az altalam "marokkoi" pokerarc"-ra keresztelt rezzenestelen arckifejezessel torteno tavolbanezes. Nagyon kitartoak es idegesitoek, de lassan csak feladjak. Megvaltas, jon a busz, mindegy hova, csak innen el! Baratsagos 3,50 dirham a jegy es meg alkudozni, vitatkozni sem kell. A kozpontban, de a tortenelmi medinat vedo varosfalon kivul all meg a busz, innen azonnal a hires Djemaa el Fna terre, vagy a helyiek altal csak La Place-re (a ter) setalunk, ahol az esti ima utan, sotetedeskor indul be az igazi elet. (Errol kicsit kesobb). A teren hamar segitsegunkre kelt egy lelkes fiatalember, aki szallast kinal, nagyon eroszakos, lerazhatatlan, kovet bennunket. A ter szajaban levo kornyek tele van olcso hotellal, de o "segit nekunk". Megtalaljuk a tokeletes szallast, az emberunk szemunk lattara megkapja a jattjat a tulajtol, majd vigyorogva felenk fordul. Adok neki en is 5 Dirhamot, annyit meger, hogy eltunjon innen. Ilyenkor kezdodik a rinyalas es a "komolyan gondolod, hogy kiszurod a szememet ennyivel" tekintet, erre a legjobb valasz a "mar igy is joval tulfizettelek, na huzzal innen gyorsan" tekintet. Lepakoltunk es belevetjuk magunkat a medina labirintusaba. A marrakechi ovarosra tobb napot kell szannia annak, aki be akarja jarni. De ki akarja? Tenyleg szep a suru lakohazak, souk-ok (piac, bolt) es kis muhelyek forgataga es olyan mintha a kozepkorba csoppennel vissza, de konyorgom, egy-ket ora seta utan ugyanazt fogod latni, es a nevtelen, ossze-vissza kanyargos -egyebkent hangulatos- kis utcakban ugyis GARANTALTAN eltevedsz! Egy kis rosszindulattal az az erzesem tamad, hogy a helyieknek erdekuk ez a kaosz fenntartasa, egyreszt jot rohognek a bamba tekintetu turistakon masreszt pedig mindig akad valaki, aki par dirhamert megmutatja a kiutat, es micsoda veletlen szerencse, epp utba esik a baratjanak szonyegboltja is! Ez megkerulhetetlen Marrakechben. Kicsit belefaradva a medinai nyuzsibe, kimegyunk a falon kivulre. Rosz turistahoz hiven befizetunk egy Hop-on hop-off buszos varosnezesre az uj varosreszben. Megvesszuk a jegyet, ket utvonalra is ervenyes, bar elfelejtik megemliteni, hogy este 6 utan csak egy vonalon uzemel. Sebaj, veszett tobb is Mohacsnal.
Szines forgatag a medina es az uj varosresz kozott
A "Villa Nouvelle" jelenseg. A marokkoi nagyvarosokban jellegzetes, de csak a huszadik szazadban, francia gyarmatositok altal az ovarosok toszomszedsagaban felhuzott modern varosreszek, melyek koszono viszonyban sincsnek a kozepkori medinak levegotlen, kaotikus szuk sikatoraival. Nyilegyenes, parizsi mintara epitett szeles sugarutak, boulevardok, setanyok, parkok, szokokutak, elegans kavezok, korforgalmak, hivatalok, kozigazgatasi epuletek, lakotelepek, ahova a franciak kivonulasa utan a helyiek koltoztek. Ma, paradox modon, a penzes europaiak nem itt, hanem a medinakban vesznek tobb szaz eves riadokat (haz belso udvarral, kerttel), felujitjak, majd szallodakent uzemeltetik oket. Igy aztan orvendetes modon van penz a lecsattant varosreszek felviragoztatasara, gyonyoru epuleteinek megovasara, a jobb modu helyiek pedig a kapott penzen atkoltozhetnek az ahitott modern varosreszekbe.
Nem beallitott :) A medina hatarat jelzo falakon kivul. Zold, zold es zold, udito latvany, az orszagban itt van a legtobb kozpark.
Egy gyonyoru "bab" (azaz kapu) a sok kozul, amelyek a medina bejaratai. Golyak a tetejen, klepiklepp
a mi kis riad-unk, imadtuk!
Na, itt vagyok
A kertekkel korulvett La Koutoubia mecset Marrakech Eiffel-tornya. Kozvetlenul a szeles es forgalmas V. Mohhamed sugarut mellett, ami hatar a medina es a ville nouvelle kozott
Megy le a nap, tehat irany A ter!
Djemaa el Fna. Az 1 millios Marrakech lakossaga -nekunk ugy tunik- mind ide a vasarterre jon ki sotetedes utan. Fustos, helyben grillezos kajaldak, arusok, hennasok, kigyobuvolok, buveszek, mesemondok, josok, zeneszek, tancosok, mindenki itt van egymas szorakoztatasara, ugy mint teszik azt minden aldott nap, tobb szaz eve. Elkepeszto elmeny a nyuzsgo tomeg, a monoton dobok hangja, a szagok, a szinkavalkad, az egesz latvany. Egy igazi kulturalis sokk! Eleinte kicsit nyomaszto es szedito ez a forgatag, de azt hiszem az az igazi Marrakech. A Djemaa el Fna nelkul Marrakech csak "egy a sok kozul" marokkoi varos lenne.
A Szaharabol visszaerkezo tevekaravanok az Atlasz-hegyseg atvagasa utan mar tul voltak a nehezen, ezert itt a varosban pihentek es szalltak meg, kozben lehetoseguk volt az arujuk csere-berejere, kereskedesre, szorakozasra, ezert alakult ki itt Marrakechben a piac es jottek ide tomegevel a mutatvanyosok. A kulturalis orokseg miatt az UNESCO 2001-ben nyilvanitotta a Djemaa el Fna-t a vilagorokseg reszenek.
tancosok a teren
Djemaa el Fna
Kozben meg befizettunk egy harom napos, ket ejszakas utra, mely kereteben minibusszal megmutatjak az altalam ahitott, Atlasz-hegyseg koruli legszebb helyeket (melyekrol az idohiany es hatalmas tavolsagok miatt korabban mar lemondtam) es a jo 11ora autozara levo elo-Szaharat. Ennyi ido alatt, ennyi latnivalo, ekkora tavolsagokra??! Ez kell nekunk! Eleg kemeny es majdnem kiabalos (az itt normal) alkudozasom utan fejenkent a nagyon baratsagos 850 Dirham-ban (75 Euro) maradtunk, reggelivel, vacsival, egy ej hotelban, egy ejszaka a sivatagban, ket ora tevegeles, minibuszos transzfer. Es joval olcsobb, mintha Marrakechben maradtunk volna 3 napot! Kicsit izgultam a masnap reggeli indulastol, hogy tenyleg jonnek-e, mert a penzt mar oda adtuk. Minden rendben volt es utolag az is kiderult, hogy tenyleg mi fizettuk a legkevesebbet :)
Riomaggiore
Immar harmadjara visszatertem Pisaba. Amennyire nulla a varos, annyira jo a kornyeke. A multkori toszkanai korut utan most az Ot fold, azaz a Cinque Terre (e: csinkve terre) kovetkezett. A Cinque Terre 5 tengerparti kis falu La Spezia megyeben a Ligur-tenger partjan. A terulet a sziklas oblokre epult igazi mediterran hangulatu eldugott kis falvak kulonlegesseguk es kornyezetuk szepsege miatt immar az UNESCO Vilagorokseg resze. Na szoval, este talalkoztam a Monival, a gironai es a dublini gep is ejfel korul landolt. Pisaban egy jo dolog van a ferde tornyon kivul, megpedig a kozlekedes. A repter szinte a varos kellos kozepen van, onnan gyalog 15 perc a vasut -es buszallomas, a kornyek pedig tele van olcso szallassal. Nagyon praktikus, nem kell tekeregni, buszozni, taxizni. Reggel felultunk egy Genoa fele tarto vonatra, egy ora utazas utan mar La Spezia-ban voltunk. Itt kell napijegyet venni es atszallni a helyi vonatra, ami elvisz a par percre levo, de autoval megkozelithetetlen Riomaggiore-be. (ezt a falut a legvegere hagytuk) Innen indultunk Manarola fele a 9 kilometeres gyalogos osvenyen, amely osszekoti az ot telepulest es vegig a tenger partjat koveti. A jegyellenorzes utan mar a "Szerelmesek osvenyen" talaltuk magunkat, indulhat a seta, meg a szajtatas..
Via Dell'Amore, a Szerelmesek osvenye 
A Kek osvenyen (Sentiero Azzurro) tovabbindulva egyre magasabbra "masztunk", mig a legkisebb es legcsendesebb Corniglia-ba ertunk. Ez a falu nem a tengerparton, hanem a tengerszint felett 100 meterre, egy kisebb felszigetre epult. A kepen a faluba vezeto cikk-cakkos Lardarina lepcsofok, a maga 377 fokaval. A 30 fokban nem volt tul kellemes..
A falut elhagyva kezd "durvulni" a terep, a kiepitett jardanak (halistennek) bucsut vehetunk, innentol kezdve erdokon atszelo keskeny kis osvenyen kaptatunk fel mind magasabbra. A homerseklet folyamatosan emelkedik a "turazashoz mar nem kellemes" szintre, de a tengerpart latvanya mindenert karpotol. 
A jocskan izzaszto gyalogolas utan vegre megpillantjuk Vernazza-t, a Cinque Terre talan legszebb gyongszemet es abszolut kedvencemet. A termeszetes kikotovel rendelkezo falucska fontos kereskedelmi kozpont volt a Genovai Koztarsasagban, eppen ezert hamar viragzasnak indult es ma is igen jomodu. Corniglia-bol erkezve meghatarozo latvany a Doria kastely megmaradt bastyaja es a Belforte torony, illetve az egesz falura nyilo gyonyoru panorama. Ime:
A falu fo utoere a foutca, amely egy tengerparti kis terbe torkollik.
A teren Santa Margarita d'Antiochia templom kozvetlen szomszedsagaban van egy kis homokos strand illetve a kikoto, koruloleve szines hazakkal es ettermekkel. Kivalo hely a megpihenesre. Ettunk 1-1 szelet szuperfinom es olcso pizzaszeletet, megittunk vagy 2 liter vizet es lablogatva neztuk kicsit a nyuzsgo teret meg a vizen ringatozo halaszhajokat.
Delutan fel 3 korul lehetett, mikor tovabbindultunk a legeszakibb telepules fele. Kozben meg visszaneztunk Vernazzara, egeszen mas es talan a legszebb arcat mutatja innen fentrol.
A legkevesve elvezetes ut allt elottunk a hosegben. Az egyebkent orvendetes szikrazo napsutesben felfele maszni a szuk osvenyeken, ahol ket ember nem fer el egymas mellett. A "forgalom" megis itt volt a legnagyobb. Egyre tobb turistaval talalkoztunk, akik "szembol" jottek, igy mindig valakinek le kellett huzodnia az utrol. A jo 2 es fel oras tikkaszto gyaloglas es leeges utan vegre megpillantottuk Monterosso-t, a legfelkapottabb es legjobban megkozelitheto otodik falut. Furdesre, standolasra ez a legalkalmasabb, eppen ezert itt van a legtobb turista. Az ovaros mellett itt mar igazi "tomegturizmus-light" szallodak, fizeto strandok is talalhatoak. Eppen ezert csalodas volt a tobbi falu utan, viszont nagyon jol esett megmartozni a tengerben, mondhatnam Monterosso a leheto legjobbkor jott.
A Fegina, azaz a falu udulo ovezete, napernyok sokasagaval
Egy kis pihi utan innen mar vonattal mentunk vissza Riomaggiore-ba, oda, ahonnan a Kek osveny setat kezdtuk. Egy vacsora es egy uveg bor utan meg a naplemente elott megneztuk a falut es az az mellett levo termeszetes strandot.
Talan erre a falura a legjellemzobb az egymasba illeszkedo emeletes epuletek latvanya. A szuk sikatoroknak es a magas hazaknak koszonhetoen a belso utcakba alig sut be a nap, igy ott kellemes (elviselheto) huvos a levego a forro nyari honapokban. A falut a vasutallomassal egy hosszu gyalogos alagut koti ossze, ami a meredek foutcara, a Via Colombo-ra vezet. Innen egy rovid lepcsosoron at jutunk el Riomaggiore igazi latvanyossagahoz, a halaszfaluhoz. Az also tengerparti reszrol nyilik a legjobb ralatas a kikotore es a sziklafalra epult pasztell szinu hazakra. (ld. bejegyzes legelso kepe) Naplementekor talan megszebbek a mesebeli varoska szines hazainak latvanya, a maguk olaszos ossze-visszasagaval.
Nem sokkal ezelott meg nem is tudtam, hogy a Cinque Terre letezik, csak szamomra ismeretlen helyrol szarmazo fotokat lattam rola. Ma mar ismerem es mindenkinek ajanlom!
