Baszkföld (Euskal Herria) - Atlanti-óceán part

Biarritz (FR) - San Sebastian - Bilbao - Santander (ES)

San Sebastian kikotoje

Biarritz baszk kisvaros, Delnyugat-Franciaorszag kedvelt udulohelye a Côte de Basque-on. Az Atlanti Oceannak es Biscayai-obol huvosebb-szeles mersekelt mikro-klimajanak "koszonhetoen" nem a furdozok, annal inkabb a szorfosok egyik europai paradicsoma. Rajtuk kivul inkabb tehetos, idos es mumajer angol hazasparok jarnak ide. Biarritz a del-angliai Brighton (sokkal) jobb kivitele. Vannak szebb udulohelyek Europaban, ehhez kepest kimondottan draganak talaltuk, az idojaras pedig annyira mersekeltnek bizonyult, hogy napot egyaltalan nem lattunk 3 napig, esobol viszont volt reszunk boven. Ha nem golfozol, szorfozol, shoppingolsz, nem feltetlenul Biarritz a legjobb valasztas. Azert jol ereztuk magunkat, hangulatos a hely, jokat lehet setalni, vacsizni a parton. Masnap reggel azert tovabbaltunk.

a kisvaros a vilagitotoronybol nezve
La Grande Plage, Biarritz -szakado esoben


szorfsuli angoloknak

a kep nem Irorszagban keszult!

Masnap reggel kocsiba ultunk es elindultunk az parton, a spanyolorszagi Baszkfold fele.

Akkor Baszkfoldrol es a baszkokrol egy kicsit...

A 2.3 millios lelekszamu baszkok a "kis lelekszamu, de hangos" nepek koze tartoznak Europaban. Zomuk a spanyolorszagi Baszkfoldon, kis reszuk Navarraban es toredekuk Eszak-Nyugat Franciaorszag hataros teruletein el. A 2.1 millios Baszkfold ma messze a legtobb hataskorrel rendelkezo autonom terulet Spanyolorszagban. Az eros nemzeti ontudattal rendelkezo baszkok elso allamuk, a Navarrai Kiralysag 9. szazdban tortent megalakulasa ota mindigis onallosagra torekedtek. Mikor Baszkfold es Navarra a Spanyol Kiralysag resze lett, megorizhettek autonomiajukat es megovtak privilegiumaikat, ugymint onallo torvenykezes, sajat milicia fenntartasa, emellett szeles koru ado- es vammentesseget is kaptak. A kiveteles helyzetenek es oceanparti fekvesenek koszonhetoen koran iparosodott es gazdasaga gyorsan fejlodott. Harmoniaban es nyugalomban eltek a spanyolokkal, de Baszkfold elszigeltsege reven mindvegig megorizte onallo nemzeti ontudatat. A 19. szazad vegen egy Egy Sabino Arana nevu urimber, a baszk nacionalizmus atyja megszervezte mozgalmat Baszkfold autonom jogainak teljes koru visszaszerzeseert. Primo de Rivera diktaturaja csak megjobban erositette a nemzeti tudatot es sikerult megorizni a kivaltsagos helyzetueket is. A baszkokat nem nyilvanitottak kulon nemzetnek, a baszk megis hivatalos nyelv lett es jogrendszer es gazdasagpolitika teren ismet szabad kezet kaptak. Az 1936-39es polgarhaboruban hatalmas vesztesegek ertek Baszkfoldet, a naci bombazok pedig megsemmisitettek az osi baszk varost, Guernica-t. Az "egy allam, egy nyelv, egy nemzet" kozpontosito ideologiat hirdeto Franco diktaturaja csirajaban folytotta el a baszk koveteleseket, meg a baszk nyelv otthonon kivuli beszedet is megtiltottak, nem adhattak baszk nevet az ujszulotteknek es minden iskolajukat spanyolositottak. A baszkok ellenallasa osszenmzeti uggye dagadt. Az emigralt baszk kormany Londonban es Parizsban tevekenykedett -persze nem tul eredmenyesen. Az uldoztetes szelsoseges erzelmeket valtott ki a lakossagbol es 1959-ben megalakult az ETA (Euzkadi Ta Askatasuna, azaz Baszkfold es Szabadsag) nevu (terror)szervezet. Legjelentosebb akciojuk a spanyol tronorokos meggyilkolasa volt 1973-ban. Ordogi kor indult be, bar az 1950-es evektol kezdve csokkent az elnyomas es a Franco korszak gyors gazdasagi novekedest eredmenyezett. Ennek nyoman azonban megindult a nagymeretu spanyol bevandorlas. A 70-es evekben Baszkfold lakossaganak mar csak ketharmada volt szuletett baszk. Franco halala utan megkezdodott az orszag demokratizalasa, a feszultseg es a baszk nemzeti ontudat is csokkent. 1979-tol a spanyol mellett ujra hivatalos nyelv lett a baszk es szabadon hasznalhatjak jelkepeiket es zaszlojukat. 7 ezer fos baszk rendorseget hoztak letre, maguk szedik az adokat, a Vitoria-ban ulesezo 75 fos baszk parlament pedig szeles koru hataskorrel rendelkezik. Ma a baszkok TOBBSEGE Spanyolorszagon belul kepzeli el orszaguk letezeset. Bar a baszkok 60%-a ma mar nem beszeli sajat nyelvet, eros nemzeti tudatuk es -sokszor irrealis- autonom koveteleseik azonban mindmaig megmaradtak es fennalnak.

Plakatok San Sebastian-ban

Bilbao. A 350 ezres baszk iparvaros nem tipikus "turistas" hely, de itt uzemel a vilaghiru Guggenheim Muzeum. Nagy csalodasunkra azonban modern es szurrealista muveszetet bemutato kiallitas zarva volt (hetfo), azonban a bizarr epulet maga is latnivalo.

kutyanyiras

a muzeum melletti park, a Nervion folyo partjan
Ibcsivel
A Guggenheim muzeum lehetelen alaku es bizarr epulete. Talan ugy jellemeznem, hogy nem szep, de mindenkepp figyelemre melto es erdekes
Maman, az orias pok
Orszagimazs

Baszkfoldet elhagyva tovabb vezettunk nyugata, egeszen Santander-ig, setaltunk egyet a belvarosban. Szep tiszta, rendezett, semmi kulonos, viszont vegre sutott a nap, irany a part!!