Gdańsk - Gdynia - Sopot

Gdansk, vagyis az egykori nemet Danzig. A varos, amely ismert hajoirol, a remenyteljes, majd szomoru veget ert hajogyari sztrajkrol, a Szolidaritas mozgalomrol, a Nobel-bekedijas Lech Walessa-rol, es talan arrol, mennyit szivott a tortenelem soran. De ne szaladjunk ennyire elore.

Azt talan mindenki tudja, hogy a lengyelek es a nemetek nem puszipajtasok es az oroszok sem nagy kedvenceik. A harom nep barmely kombinaciojabol me'g soha nem sult ki jo dolog a tortenelemben. Gdansk “szerencsetlen” fekvese miatt pedig kulonosen erzekenyen erintett, tekintve, hogy a kozepkor ota ping-pong labdakent kerult nemet, orosz, porosz vagy eppen lengyel fennhatosag ala. 1945-ben Gdanskot megszalltak mind nemet, mind a szovjet csapatok. A naciknak az elso vilaghaboru alatt elcsatolt -1919-ben 98%-ban- nemet ajku “Danzig szabad varos” szimbolikus jelentosege es strategiai helyzete miatt lett volna fontos, de vegul a nemetek feladtak es Gdanskot visszacsatoltak Lengyelorszaghoz, majd a szovjetek teljesen szetbombaztak. A varos 80%-a elpusztult.

Az ovarost husz ev alatt, szinte teglarol-teglara, de az eredeti tervek alapjan epitettek ujra, milyen bolcsen, igy az egyebkent nem nagy belvaros semmiben sem kulonbozik egy szerencsesebb eszak-nemet varoska latkepetol es hangulatatol. A posztkommunista hangulatu, olajoshal-szagu, nyomasztoan szurke kikoto es Salgotarjan tipusu iparvarosos kepe, amivel paran riogattak, megdolni latszik. (Bocs minden tarjanitol..)

Nem volt egyszeru a megerkezes, hajnalos muszak es az elozo esti buli utan nem is akartam menni. Mar megvolt a jegy es lefoglaltam a szallast, igy csak raszantam magam az utazasra. A gepunk muszaki hiba miatt leszallni kenyszerult Frankfurt-Hahn-ban, de egy gyors atvizsgalas utan nem sokkal ezutan mehettunk tovabb. Este 11utan erkeztunk a ki masrol, mint maga Lech Walessa-rol elnevezett nemzetkozi reptere, ahol a kantor (penzvalto) es a tourist info mar zarva volt es egy rohadt terkep sem volt kirakva. Nekem a vasutallomasra (glowny - meg jol johet!) kellett volna mennem, onnan mar megvolt a hostel altal adott iranymutatas. Egy Psemek nevre hallgato -azt hiszem lengyel- kollega segitett ertelmezni a varosba tarto busz menetrendjet, mert nem ertettem kristalytisztan a "munkaszuneti napok kivetelevel naponta" , az "alacsonypadlos jarmu" vagy eppen a "csak az XY megalloig kozlekedik" lengyel megfeleloit a megjegyzes rovatban. Igy aztan kiderult, hogy az utolso busz nem a kozpontba, hanem csak XY megalloig kozlekedik. 30 Zlotyval a zsebemben es penzvaltas lehetosegenek hianyaban lemondtam a taxirol, a varoskozpont eleg messze van a reptertol es tutira csunyan lehuznanak mint angolul beszelo es Euroval fizetni akaro "penzes" kulfoldit. Ezert hat felszalltam az utolso, tokures buszra, gondoltam az legalabb elvisz valameddig. A sofor nem beszelt semmilyen idegen nyelven (en meg lengyelul) de nagyon jo fej volt, leszallitott valami kulvarosi negysavos bekotoutnal, kezembe nyomott egy "Gdansk bus 142" kezzel irt cetlit es folyekony lengyelseggel elmagyarazta, majd a latvanyos kudarc utan eroteljes karlenditessel megmutatta az iranyt a masik buszmegalloig. Egy nagy "Djenkujem, dovidenja"-val bucsuztam megmentomtol es par perc gyaloglas utan csodak csodajara tenlyeg volt egy megallo. Hamarosan jott az emlitett ejszakai busz is, aminek nagyon orultem, egyreszt mert nagyon faradt voltam, masreszt mert eleg roszarcu es ittas lakotelepi arcok tarsasagaban varakoztam. A minden valoszinuseg szerint magas roptu, meglehetosen maganhangzo-takarekos tarsalgasukban mondatonkent 2-3 szor veltem felfedezni a [moderalva] nemzetkozi szot, amivel ugye a konnyu veru lanyokat illetik a Balkantol Budapesten at a Baltikumig. Probaltam hivni a hotelt, hogy kesni fogok jo 2 orat, de a Vodafone PL nem engedett kimeno hivast, igy csak remelni tudtam, hogy a 11kor zaro recepcion meg lesz valaki hajnal 1utan is. Alig vartam, hogy a lecsattant kulvarosi panelokon at tett ejszakai varosnezes utan leszalljak valahol. Remenyre adott okot, hogy a csuklos Ikarus a centrum fele mutato kozlekedesi tablaknak megfelelo utvonalat kovette, es leszallaskor immar nemet es angol nyelvu iranymutato tablakat is talaltam! Hamar meglett a vasutallomas is, innen szinte mar gyerekjatek volt az 5 (25) percre levo halpiac, es az annak kozvetlen szomszedsagaban levo kikoton uszo hostel-hajo megtalalasa. Ilyen gdanski keszitesu hajo volt a szallasom Stockholm-ban is. Rendesek voltak es megvartak, megmutattak a lakosztalyomat, az emeletes agy aljaban valaki mar aludt, sebaj, jo nekem fent is. Nem kellett altato.

A kicsit szocreal interior. Megvan a hangulata :)

Igazan szivmelengeto, ha az ember reggel szikrazo napsutesre es kellemes melegre ebred. Ez teljesen termeszetes lehet sokaknak, foleg juliusban, de egy magamfajta szigetlakonak mar ez is elmenyszamba megy. Foleg, ha egy hajo fedelzeten fogyaszthatom a reggelimet, mikozben a vizen uszo igazi (ugye az?) kalozhajokat es vitorlasokat nezem.

Nyakamba vettem a varost. Megmondom oszinten az elozo esti elmenyek es latottak utan nem sok kedvem volt Gdanskhoz, de mar egy rovid seta utan kellemeset csalodtam. Rengeteg, jol (nem mackonadragos-tornacipos) oltozott emberek, miniszoknyas lengyel szoke bombazok, kirakodovasar, tiszta, szep, pezsgo belvaros.
Az Aranykapu (Złota Brama) nyugati oldala, innen indul az ekes es elegans, egytol-egyig gyonyoruen renovalt, foleg 17. szazadi polgarhazakkal zsufolt Hosszu utca (Ulica Długa)...

.. ami a hasonlo nevu es szepsegu Hosszu Piacba ( Długi Targ) torkollik. Kiralyi utnak is nevezik az utcat, mert a varosba erkezo uralkodok mind itt vonultak fel. Apropo, 1987-ben II. Janos Pal papa is meglatogatta a varost, de azt nem tudom, hogy itt is atvonult-e?

A nem szep, de erdekes formaju Żuraw, a varos daruja a Motlawa partjan. A leegett es a II. Vilaghaboruban szetbombazott daru a kozepkori europa legnagyobb teljesitmenyu rakodoszerkezete volt, melynek csodajara jartak.

A varoshaza es a Neptun-szokokut, mely a varos tengerrel valo kapcsolatat szimbolizalja. A romai mitologiaban Neptunus a viz es a tengerek istene volt.

O pedig az "SS" nevre is keresztelt (na neee, pont a polakoknal??) Stanisław Sołdek, az elso lengyel keszitesu nyilt-tengeri teherszallito hajo. A lengyelek ugy szeretik, hogy megszemelyesitve beszelnek rola. Bocsanat, Rola. Soldek 31 ev szolgalati ideje alatt kozel 4 millio tonna szenet es ercet cipelt, 1379 utat tett meg, mig 1981-ben nyugdijba vonult. Ma kiallitasi "darab" es koszoni, jol van!

Sorsatras multasagok

..isteni saslikkal, kapros, grillen sult krumplival, koviubival, "kapuszta"-val na meg malnaszorpos sorrel. A helyiek is igy ittak, a fanyalkodoknak pedig uzenem, hogy probaljak ki, mert JO!! Es a sor olcso!
A hajogyar bejarata. (ez ket kep) Mellette all egy hatalmas keresztszobor az 1970-es sztrajkban megsebesult jo ezer, es 80 legyilkolt munkas emlekere. Az illegalis sztrajk vezetoje Lech Walessa elektrotechnikus volt, akit a sztrajk verbe folytasa utan egy evre bebortonoztek a "szocialista rend ellen elkovetett buncselekmeny" vadjaval.
Az "Ut a Szabadsagig" kiallitas az otvenes evektol a rendszervaltasig mutatja be a lengyel tortenelmet, kiemelt figyelemet szentelve az 1980-as "Szolidaritas" nevu szakszervezeti mozgalomra (Solidarność). 1980-ban, tiz evvel a veres esemenyek utan a hajogyari munkasok ujra sztrajkolni kezdtek, Walessa pedig ujra az elukre allt. Az egesz orszagban kovettek a munkasok a megmozdulast, vegul a 18 napos sztrajk utan sikerult megallapodast kotni a kormannyal. Nem tartott sokaig az orom, Walessa-t '81 decembereben ujra oriztbe vettek es a lengyel kormany hadiallapotot hirdetett ki sajat nepe ellen. Walessa-t hol elelngedtek, hol letartoztattak vagy epp hazi orizetben tartottak. 1983-ban Nobel-bekedijat kapot, amit nem mert atvenni, mert felt, hogy nem terhet vissza Lengyelorszaba, igy felesege vette at helyette. Walessa 1990-95 kozott lett Lengyelorszag elnoke.
A kiallitas erdekes resze meg az emberek mindennapjait bemutato 70-es evekbeli elelmiszerbolt masa, ahol szanalmasan uresek a polcok, eceten es zsiron kivul nem volt szinte semmi, a kiporciozott kenyeret, hust, tejet is jegyre adtak.
"Trójmiasto", azaz harmasvaros. Ezzel a nevvel illetik a harom, szinte osszenott tengerparti varost, Gdansk-ot, es joval kisebb Sopot-ot es Gdynia-ot. Kis sarkitassal elmothato, hogy Gdansk a kultura, Sopot a szorakozas, mig Gdynia az ipar varosa. Gdanskbol HEV-szeru, annal kicsit lepukkantabb, evtizedes kosztol ragado mubor-uleses, de igazan jo jaratsurusegu, 7-10 percenkent indulo vonattal lehet eljutni mindket varosba. Sopot a Balti tenger nepszeru udulohelye. Az 515,5 meteres molo (lengyelul is molo) Europa leghosszabbja. A nagy atkosban nagyon fel volt kapva, sot a polak-venger nagy baratsag jegyeben meg kozvetlen udulovonatok is indultak Budapestrol. Nem ertem, az olasz-riviera nincs kozelebb??? (gonosz, gonosz)
Szoval egyfajta udulohely, eleg igenyes ettermekkel, szorakozohelyekkel es "trendi" un. lounge kavezokkal, na meg foleg draga es nagy nemzetkozi hotelokkal..
..es igazi homokos tengerparrtal. Lengyelorszagrol nem biztos, hogy ez a kep ugrana be elsonek!
Nem, nem vagyok beruga, ez ilyen. A Ferde Haz, talan Agatha Christie hasonlo cimu regenye adta az ihletet a tervezojenek.

Vissza a multba: Gdynia. Az egykori kis halaszfalu melle a lengyel-szovjet haboru idejen terveztek kikotot, mely egyre nagyobbra sikeredett, majd hadi kikotove alakult. Hullamtoroket, dokkokat, gatakat, kulonbozo ipari letesitmenyeket hoztak letre. Ezzel parhuzamosan 1925-tol elkezdtek epiteni egy akkor nagyon modernek kitalalt varost. Kozben persze nemet kezbe kerult, aztan vissza a lengyelekhez, lenyeg a lenyeg, Gdyniaban gyakorlatilag nincsenek regi epuletek, egy igazi ipari dokkvaros. Igy aztan kicsit nagyon nyomaszto hangulatu a hely, de aki egy 70-es evekbeli keleti blokkos varosba szeretne nem csak kepzeletben visszautazni, Gdynia kituno valasztas.

es vannak hadihajok is (muzeum)
meg szelidebb vitorlasok is

es kisse zsufolt tengrepart

Lehet jokat setalni, es tele van Balaton/Tisza-to fele also-kozep kategorias fahazas kajaldajakkal, ahol legendasan a legjobbakat lehet enni, raadasul olcson. Es persze az is emlekezetes marad, mikor az evvekel ezelotti pragai latogatasomhoz hasonloan, itt is ugyanaz az ismeros dallam szolalt meg a radioban, magyarul . A Gyongyhaju lany! Hiaba, lengyel-magyar ket jo barat.

Bázel, Luzern & Pilátus-csúcs, Svájc

Kapellbrücke, Luzern

Bázel (Basel/Bâle)

Bazel nemet nyelvu eszak-svajci iparvaros, a Rajna menti svajci - nemet - francia harmashataron. Olyannyia hatarmenti, hogy a varos egyes keruletei mar a masik ket orszaghoz tartoznak, sot, Bazel reptere teljes mertekben francia teruleten fekszik, a francia Mullhouse varossal kozosen uzemeltetve. Mindossze 240 meterrel fekszik a tengerszint felett, igy Bazelba erkezve nem a kepzeltunkben elo tobb ezer meteres hofedte hegyekkel korulvett svajci varos kepe jelenik meg elottunk.

Ratthaus. Varoshaza a piacteren.

A 165 ezres varos (agglomeracival 730 ezer) nekem nyomasztoan kihaltnak tunik es nincs benne semmi elet vagy barmifele varosias luktetes. Viszont ennek van egy nagyon jo oldala is! Gyakorlatilag nulla autoforgalom, nincs dugo, zaj, fust, mindenki biciklizik, gyalogol vagy tomegkozlekedik. A varos egy resze teljesen automentes, de a lezaratlan terulteken sem kell percenekent 5-10 autonal tobbre szamitani. A villamosok es a buszok megbizhatoak es percre pontosan jarnak (vegulis a svajci ora hazajaban vagyunk), a nagyobb varosokba pedig feloranekent indulnak vonatok. Ha a keses tobb mint 30 perc, visszaadjak a menetjegy arat vagy annak egy reszet. Minden Bazelben foglalt hotelszobahoz adnak a tartozkodas idejere szolo es az osszes tomegkozlekedesi eszkozon korlatlan szamu utazasra felhasznalhato szabadjegyet. Mi is kaptunk. Ez a fele "hagyd otthon az autod" osztonzes nagyon mukodik. Tetszik az otlet!!

delutani csucs
A kisboltban vett -nem olcso- Sangira fogyasztasa Beaval a Rajnaparton. Ugy figyeltuk meg, hogy a fiatalok estenekent itt gyulnek ossze, beszelgetnek es soroznek. Meglehetosen visszafogottan es halkan, de szorakoznak. Elegge sokkolo, de egyben udito elmeny volt a dublinban tapasztlat "seggreszegre iszom magam majd az utacan ordibalok-hanyok es igy termeszetes" kulturalis felfogas utan. A folyo vize a vegyi gyarak kozelsege ellenere tiszta, sokan usznak benne, mi csak a labunkat logattuk bele.
"Regio Tri Rhena", a harmasfold. Nem tul udito kornyezetben, de itt talalkozik Svajc, Franciaorszag es Nemetorszag.
Mint mondtam Basel nyugodt es csendes varos, a hostelunk viszont europa egyik legforgalmasabb rendezo -es vasutallomasa toszomszedsagaban volt.. ralatassal arra. A 200-zal szaguldo Intercityk szelviharra emlekezteto suhogasa mellett a femes csikorgas es a jellemzoen vonatos "taramm-taramm, taramm-taramm" kattogo zeneje mellett tertunk nyugogora. Azert jot aludtunk.
Ja, ami meg feltunt, annyira illedelmesek es kedvesek voltank velunk mindenutt, hogy az mar szinte "zavaro" volt. Mindenki, a boltos, a pincer, a benzinkutas. Nagyokat koszonnek es mosolyognak. A magyarorszagi ("Az van, ami ki van rakva!") es irorszagi ("Whaaaaa..!??") tapasztalataim utan ez igazan jol esett.
Reggel kis lelkiismeretfurdallasal ugyan, de beultunk a berelt autoba. Irany Luzern.

Luzern (Lucerne/Lucerna) olaszul tenlyeg igy van :-)

A kozep-svajci varos az azonos nevu to partjan fekszik (Vierwaldstättersee - vagy megsem??), a Pilatus es Rigi hegysegek labanal. A varoskat ketteszeli a Reuss folyo, amit az ovarosban szamtalan hid keresztez. Ezek kozul is a legszebb es a leghiresebb epitmeny a Kapellbrücke, ami a vilag legregebbi ma is allo fedett fahidja, 1333-bol. 1993-ban egy kedves dohanyzo turistacsoportnak koszonhetoen a 170 meteres hid nagyobb resze (a viztorony feloli szakaszon) porig leegett. Mivel korabban renovaltak, igy minden eleme't gondosan regisztraltak, nagyban segitve a kesobbi rekonstrualast, bar a homlokzaton levo haromszog alaku festmenyek egy resze vegleg odaveszett. A hidon ma mar tilos a dohanyzas.


A hid haromszog alaku festmenyei Kaspar Meglinger munkai. Nagyon depresszios lehetett ez a Kaspar, mert a kepek mindegyike halalt, temetest, pestist, dogveszt es kivegzeseket abrazol.
Löwendenkmal, a haldoklo oroszlan sziklaba vajt szoba. A francia forradalom alatt elesett svajci katonak emlekmuve.

Pilatus-csucs

A Lucern fole magasodo Pilatus hegyseg a maga 2120 meterevel nem szamit tul magasnak, de mar a svajci Alpok resze. A monda szerint a hegyen levo feneketlen melysegu, sotetvizu toban tolti Pontius Pilatust a szamuzeteset. Pilatus csaszar ugye azzal tett nagyon rossz fat a tuzre, hogy kimondta a Nazareti Jezusra a halalos iteletet. A helyi lakossag rettegese miatt a kozepkorban tobb mint 200 evig oriztek a tavat es megtiltottak a hegy megmaszasat. Ma Lucern felol libegovel, vagy Alpnachstad-bol fogaskerekuvel lehet feljutni a csucsra. Az utobbit valasztottuk. Itt uzemel ugyanis a vilag legmeredekebb hegyi vasutja, melynek atlagos emelkedesi foka 42 fok, de a legmeredekebb reszen akar 48! Bealltunk a kigyozo sorba es megvettuk a horribilis osszegu jegyet. Azert a fejenkenti 64 Svajci Frankot kicsit sokalltuk (ehhh, az tobb mint 40 Euro!!!) Ugy tunik a hasonlo magassagu szlovak Tatraban tovabbra is gazdasagosabb lanofkazni.

o az, a kis "draga"

A Pilatus Kulm es a beigert gyonyoru panorama. Helyett.. a suru felhok kozott talaltuk magunkat. gggrrrrr
Sebaj, varunk, addig kaveszunet meg benyomunk par grillezett kolbaszt!

Habar a lucerni oldal gyakorlatilag teljesen lathatlan maradt, a hegy ketteszelte a felhoket es Alpnachstad fele gyonyoru panorama nyilott.

alpesi levegozes

A hegyrol leereszkedve ismet gyonyoru napsutes es jo 25 fokos meleg fogadott bennunket.

tipikus udulofalu a kozeli Vierwaldstatter-to mellett

Delutan vissza Baselba, csaszkalas a varosban, kotelezo weinersnitchel (becsi szelet) eves. Gyakorlatilag ket nap alatt csak kebabot vagy rantotthust ettunk, de nem bantuk. Na, a nagy konkulizio: Eloszor voltam Svajcban, Baseltol nem voltam elajulva, de nem rossz hely. Minden mas amit lattam tetszett, meglepoen jo volt az ido is. Kedvesek voltak es gyonyoru tiszta, rendezett a kornyezet. Egyetlen negativum: az arak eleg huzosak. Azert Svajcba me'g erdemes lesz visszanezni..

Cinque Terre / Az "Öt Föld"

Monterosso al Mare, Vernazza, Corniglia, Manarola, Riomaggiore

Riomaggiore

Immar harmadjara visszatertem Pisaba. Amennyire nulla a varos, annyira jo a kornyeke. A multkori toszkanai korut utan most az Ot fold, azaz a Cinque Terre (e: csinkve terre) kovetkezett. A Cinque Terre 5 tengerparti kis falu La Spezia megyeben a Ligur-tenger partjan. A terulet a sziklas oblokre epult igazi mediterran hangulatu eldugott kis falvak kulonlegesseguk es kornyezetuk szepsege miatt immar az UNESCO Vilagorokseg resze. Na szoval, este talalkoztam a Monival, a gironai es a dublini gep is ejfel korul landolt. Pisaban egy jo dolog van a ferde tornyon kivul, megpedig a kozlekedes. A repter szinte a varos kellos kozepen van, onnan gyalog 15 perc a vasut -es buszallomas, a kornyek pedig tele van olcso szallassal. Nagyon praktikus, nem kell tekeregni, buszozni, taxizni. Reggel felultunk egy Genoa fele tarto vonatra, egy ora utazas utan mar La Spezia-ban voltunk. Itt kell napijegyet venni es atszallni a helyi vonatra, ami elvisz a par percre levo, de autoval megkozelithetetlen Riomaggiore-be. (ezt a falut a legvegere hagytuk) Innen indultunk Manarola fele a 9 kilometeres gyalogos osvenyen, amely osszekoti az ot telepulest es vegig a tenger partjat koveti. A jegyellenorzes utan mar a "Szerelmesek osvenyen" talaltuk magunkat, indulhat a seta, meg a szajtatas..

Via Dell'Amore, a Szerelmesek osvenye

A kiepitett setanyon alig 15-20 perc utan mar a 800 fos Manarola-ban talaltuk magunkat. A Nemzeti Parkban fekvo Manarolat, csakugy mint a masik negy telepulest, vedett statuszuk, nehez megkozelithetoseguk es viszonylagos elzartsaguk miatt elkerultek a nagy epitkezesek, igy megoriztek evaszazados mediterran jelleguket, a tenger pedig Olaszorszag szerte bizonyitottan itt a legtisztabb. Mind a Nemzeti Park mind az UNESCO szigoruan szabalyozza az epitkezeseket, gyakorlatilag lehetetlen uj hazakat epiteni, a regieket is csak meghatarozott modon szabad atepiteni. Mi tobb, a hazakat is csak engedelyezett szinekre lehet atfesteni. Az emberek ma is olivabogyo -es szolotermesztesbol, na meg persze a turizmusbol elnek.A Kek osvenyen (Sentiero Azzurro) tovabbindulva egyre magasabbra "masztunk", mig a legkisebb es legcsendesebb Corniglia-ba ertunk. Ez a falu nem a tengerparton, hanem a tengerszint felett 100 meterre, egy kisebb felszigetre epult. A kepen a faluba vezeto cikk-cakkos Lardarina lepcsofok, a maga 377 fokaval. A 30 fokban nem volt tul kellemes.. A falut elhagyva kezd "durvulni" a terep, a kiepitett jardanak (halistennek) bucsut vehetunk, innentol kezdve erdokon atszelo keskeny kis osvenyen kaptatunk fel mind magasabbra. A homerseklet folyamatosan emelkedik a "turazashoz mar nem kellemes" szintre, de a tengerpart latvanya mindenert karpotol.

A jocskan izzaszto gyalogolas utan vegre megpillantjuk Vernazza-t, a Cinque Terre talan legszebb gyongszemet es abszolut kedvencemet. A termeszetes kikotovel rendelkezo falucska fontos kereskedelmi kozpont volt a Genovai Koztarsasagban, eppen ezert hamar viragzasnak indult es ma is igen jomodu. Corniglia-bol erkezve meghatarozo latvany a Doria kastely megmaradt bastyaja es a Belforte torony, illetve az egesz falura nyilo gyonyoru panorama. Ime:



A falu fo utoere a foutca, amely egy tengerparti kis terbe torkollik.
A teren Santa Margarita d'Antiochia templom kozvetlen szomszedsagaban van egy kis homokos strand illetve a kikoto, koruloleve szines hazakkal es ettermekkel. Kivalo hely a megpihenesre. Ettunk 1-1 szelet szuperfinom es olcso pizzaszeletet, megittunk vagy 2 liter vizet es lablogatva neztuk kicsit a nyuzsgo teret meg a vizen ringatozo halaszhajokat.
Delutan fel 3 korul lehetett, mikor tovabbindultunk a legeszakibb telepules fele. Kozben meg visszaneztunk Vernazzara, egeszen mas es talan a legszebb arcat mutatja innen fentrol.

A legkevesve elvezetes ut allt elottunk a hosegben. Az egyebkent orvendetes szikrazo napsutesben felfele maszni a szuk osvenyeken, ahol ket ember nem fer el egymas mellett. A "forgalom" megis itt volt a legnagyobb. Egyre tobb turistaval talalkoztunk, akik "szembol" jottek, igy mindig valakinek le kellett huzodnia az utrol. A jo 2 es fel oras tikkaszto gyaloglas es leeges utan vegre megpillantottuk Monterosso-t, a legfelkapottabb es legjobban megkozelitheto otodik falut. Furdesre, standolasra ez a legalkalmasabb, eppen ezert itt van a legtobb turista. Az ovaros mellett itt mar igazi "tomegturizmus-light" szallodak, fizeto strandok is talalhatoak. Eppen ezert csalodas volt a tobbi falu utan, viszont nagyon jol esett megmartozni a tengerben, mondhatnam Monterosso a leheto legjobbkor jott.

A Fegina, azaz a falu udulo ovezete, napernyok sokasagaval

Egy kis pihi utan innen mar vonattal mentunk vissza Riomaggiore-ba, oda, ahonnan a Kek osveny setat kezdtuk. Egy vacsora es egy uveg bor utan meg a naplemente elott megneztuk a falut es az az mellett levo termeszetes strandot.

Talan erre a falura a legjellemzobb az egymasba illeszkedo emeletes epuletek latvanya. A szuk sikatoroknak es a magas hazaknak koszonhetoen a belso utcakba alig sut be a nap, igy ott kellemes (elviselheto) huvos a levego a forro nyari honapokban. A falut a vasutallomassal egy hosszu gyalogos alagut koti ossze, ami a meredek foutcara, a Via Colombo-ra vezet. Innen egy rovid lepcsosoron at jutunk el Riomaggiore igazi latvanyossagahoz, a halaszfaluhoz. Az also tengerparti reszrol nyilik a legjobb ralatas a kikotore es a sziklafalra epult pasztell szinu hazakra. (ld. bejegyzes legelso kepe) Naplementekor talan megszebbek a mesebeli varoska szines hazainak latvanya, a maguk olaszos ossze-visszasagaval.

Nem sokkal ezelott meg nem is tudtam, hogy a Cinque Terre letezik, csak szamomra ismeretlen helyrol szarmazo fotokat lattam rola. Ma mar ismerem es mindenkinek ajanlom!