Közép-Skócia, The Highlands

Dublin -- Edinburgh (A) - Inverness (B) - Loch Ness (C)- Loch Lomond/Fort Augustus (D)- Stirling (E)- Glasgow (F) - Prestwick (G) -- London Stansted -- Dublin

Talan elmeroggyantnak tunik a fenti utiterv, foleg 3 nap alatt, de igy tortent :) Es siman tarthato, na jo, a dupla vonal (--) repuloutat jelol. A Kozep-Skociaban tett korutra ket nap jutott.

EDINBURGH

Dublinbol kora reggel erkeztem Edinburgh-ba, (a helyes betuzeset/kiejteset folyton elrontom..) csatlakoztam Markhoz es Andihoz. Delelott megneztuk Edinburgh-ot, amely Skocia fovarosa. Meglepoen kellemes es europai (kontintalis) hangulatu a -nem tul nagy- belvaros, a dombtetore epult varbol pedig pazar kilatas nyilik az alattunk elterulo parkra (Princes Street Gardens), az egesz varosra es a tengerre.

A sziklafal tetejen allo var, ahogy az a nyaron biztosan szebb arcat mutato parkbol latszik.

az Edinburgh-i var a Vilagorokseg resze


Bucsut vettunk Edinburghtol es a jo idotol majd eszakra vettuk az iranyt. A szakado esoben-hoban, a hegyeken at Inverness varosaba tartottunk, ahol az eg vilagon semmi latnivalo nincs, viszont kozel van a Loch Ness-i tohoz. A varosban szalltunk meg es keszultunk a masnapi nagy leleplezo szornynezesre... csak lampa mellett mertunk elaludni... haha




LOCH NESS




Hat az idojaras nem volt tul kegyes hozzank, az esot mintha dezsabol ontottek volna. Loch Ness egy nagyon keskeny es hosszu edesvizu to (a loch tavat jelent), legmelyebb pontja 189 meter! Tobb vizet tarol, mint Anglia es Wales osszes tava egybeveve. A to es kornyeke szep, de semmi esetre sem kulonlegesebb a kornyek tavaitol. Akkor miert van ennyi latogatoja a vilag minden tajarol?? Termeszetesen Nessie, a Loch Ness-i szorny miatt. Nessi jo uzlet, csodulnek a turistak. Van egy sanda gyanum, hogy a Turisztikai Hivatal talalta ki anno ezt az egesz szorny dolgot. Vagy megsem???????

"Celba vettem a to kozepet, mert felbukkani lattam egy szorny fejet!"

Iminimi szeminimi, tudtam, hogy letezik:

A konnyen megjegyezheto nevu falucskaban, Drumnadrochit-ban uzemel a Loch Ness-i szorny kiallitas. Sok mindent megtudhatunk, csak azt nem hogy letezik-e vagy nem. Nessie a jetivel egyutt vilag egyik legismertebb anekdotikus lenye, mar a VII szazadban megemliti Adomnán, Szent Columba elete cimu konyveben, hogy 565-ben egy vizi szorny ratamad egy Pict nevu fiura. Senki sem latta az alitolagos szornyet, egeszen 1871-ig, mikoris egy Mackenzie nevu uriember tobbszor is latott "valamit", ami lassan mozgott a vizben majd gyorsan tavozott.

Nessie igazabol csak 1933-34-ben kerult a figyelem kozpontjaba, mikoris megjelentek az elso, allitolagosan rola keszult, de de nagy tavolsagbol keszitett meglehetosen rossz minosegu fenykepek. Nessie valosagos mediaszenzacio lett. 1933-ban tobben is latni veltek, eloszor George Spicer es felesege '33 juliusaban, mikoris lattak egy nagyon furcsa alaku allatot a kocsijukbol, amint az epp atszeli az uttestet. (hiheto...) 1 meter magas, 8 meter hosszu, vegtagok nelkuli, keskeny, hosszu hullamos nyaku teremtmenyrol szamoltak be. Elindult a lavina, egyre tobben lattak az elefant-boru, kis feju, hosszu nyaku lenyt. 1954ben ujabb bizonyitek szuletett, mikoris a "Rival III" halaszhajo szonarja egy nagy kiterjedesu objektumot fedezett fel 146 meter melyen, ami 800 meteren at kovette a hajo mozgasat, mig a kapcsolat megszakadt. Ismet felcsillant a remeny, hogy a szorny letezik. 1992-ben azonban hamisnak minositettek egy 1934-es kepet, bar azt is elismertek, hogy a keszitoje, Robert Kenneth Wilson sohasem allitotta, hogy szorny szerepel a fenykepen, csak azt, hogy lencsevegre kapott valami furcsat a vizben. Ezen kivul rengeteg kepi "bizonyitek" merult meg fol, de sok megdolni ltszott. Szkeptikusok szerint a kepeken, vidra, madar, fadarab, jatek tengeralattjaro, hullamok, stb szerepelnek. Mindenesetre 1000 feletti esetrol szamolnak be, mikoris az emberek lattak valamit.

1967-68ban professzor Tucker vezetesevel indult az elso, kimondottan a Loch Ness-i szorny letezeset felderito allamilag penzelt expedicio (LNPIB). A hanglokatorok ismet szokatlan viz alatti mozgast eszleltek. 6 meter nagysagu 19km/ora sebessebbel mozgo objektumot, majdnem a to feneken. Bizonyosaggal allitottak, hogy eloleny. Valamilyen ismeretlen, nagy testu hal lehet, bar a biologusok egyertelmuen kizartak, hogy halfele elolennyel van dolguk, a valami ugyanis tul gyorsan es gyakran merult illetve emelkedett uszas kozben.

Mas eszkozokkel is kutattak, 1970-ben hangfelveteleket keszitettek, es madarcsicsergeshez hasonlo hangokat es kopogasokat rogzitettek a hidrofonok. Nem tudtak azonositani a soha nem hallott hangokat.
Viz alatti felveteleket keszitettek, de a kozel 200 meter mely sotetsegben keszult digitalisan megvilagositott kepeken egy rombusz alaku uszony-feleseg rajzolodik ki.

Szamtalan koltseges expedicio eredemenytelenul zarult. A kutatas lealdozoban van, a tudosok belenyugodni latszanak abba, hogy nem tudjak pontosan, mi van a 200 meteres melysegben.

nyugis kornyek

Urquhart Castle, Loch Ness

felig elsullyedt hajo Cherry Island-nal

Delre indultunk Glasgow fele, a Loch Lomond es Trossachs Nemzeti Parkon at

a 39 km hosszu LOCH LOMOND