Ismet visszatertem Andaluziaba, ezuttal a tartomany fovarosaba. Nem veletlenul szeptember vegen jottem, Sevilla Europa legmelegebb varosa, szornyu mikroklimajanak koszonhetoen nyaron egy elviselhetetlen katlan, tartosan 35-40 fok koruli homerseklettel, magas paratartalommal, de egy szem eso nelkul. Ha meg lenne tengerpartja, elviselheto lenne.. de nincs... 1995-ben, majd 2003. augusztus 1-en itt mertek az abszolut europai melegrekordot, nevezetesen 46.6 majd 47.2 C fokot. Sot, 1871-ben 51 fokot is mertek, de ennek pontossagat nem tekintik hitelesnek. A lenyeg: Sevilla nagyon meleg es nyaron kerulendo. A BBC idojaras-jelentese szerint 2 nap szakado eso fog varni, de ez nagyon nem jott be, Sevillaban 30 fok es szikrazo napsutes fogadott. Sevilla az orszag negyedik legnagyobb varosa es tobb mint 2000 eves. Romaiak, Vandalok, Vizigotok, majd a 8. szazad elejetol a muszlim Morok vendegeskedtek itt, toluk ered az Ibeirai-felsziget elnevezese is: Andaluzia, ami az arab Al-Andaluz-bol szarmazik. A varost a kimondhatatlan nevu Guadalquivir folyo szeli kette, am a fobb latvanyossagok mind a keleti parton talalhatoak, igy konnyen bejarhato akar gyalog is. Szallasom a nagyon hangulatos Santa Cruz negyedben volt, ami a varos legregebbi, sikatorokkal es apro terekkel teli nyuzsgo resze.
A Santa Cruz negyed teraszos lakohazai
Eloszor a katedralist neztem meg, ami a legnagyobb romai katolikus templom a vilagon es a vilagorokseg resze.
Nem sporoltak az arannyal sem
A katedralis resze a gyonyoruen restauralt La Giralda minaret, ami ma harangtoronykent funkcional. A tetejen levo a El Giraldillo szobrot is kesobb allitottak fel, ami a hitet szimbolizalja.
Plaza del Triumfo
Az Alcázar eredetileg egy mor erod, mely a kalifak (legfobb muszlim vallasi vezetok) gazdagsagat hivatott megmutatni es melynek epiteset a kereszteny kiralyok is folyattak. Ennek koszonhetoen ma egy gyongyoru allapotban levo palota-egyuttes, oriasi parkkal, belso udvarokkal, furdokkel, setanyokkal, diszes szokokutakkal, narancs -es palmafakkal.
A granadai Alhambrahoz hasonlo kiralyi palota egymasba nyilo belso udvarai es termei. A kepen az egyik legszebb udvar, a Patio de las Doncellas.
a park egy setanya, keramia mozaikkal diszitett padokkal
A Jardín (kert) del Estanque es az apro Merkur-szokokut

Torre del Oro, 13. szazadbeli iszlam oratorony a Guadalquivir folyo menti setanyon
Az El Arenal varosreszben, szinten a folyoparton talaljuk a Plaza del Toros (de la Maestranza) -t, vagyis a bikaviadal arenat (van erre jo magyar szo??), amely a rondai es madridi mellett a legjobb allapotban levo Sapnyolorszagban. A muzeumban betekintest nyerhetunk a matdorok es torreadorok eletebe, megmutajak az arenat, az alagsort es a szentelyt, ahol a viadal elott imadkoznak a "bikaolok".
A 14ezres arenaban ma is folyik a bikaviadal, altalaban vasarnap estenkent Husvettol-Oktoberig. Nem art elore foglalni jegyet, amit korlatozott szamban arulnak, es eves berlet nelkul aruk ugy 25-100 Euro kozott mozog.

















Csak 6 oram volt, hogy szetnezzek, de ez is elegnek bizonyult, megneztem a fo latvanyossagokat, es azt mondhatom, hogy Madrid kicsit tul van reprezentalva. A Lonely Planet ugy 70 oldalban taglalja a latnivalokat. Szep, de jellegtelen, szurke, budos, a belvarosban is autok pofognek. A szuper-fejlett metrohalozattal buszkelkedheto Madridban igazan gyorsan lehet kozlekedni, igy vettem egy gyujtojegyet, elsokent irany a "Sol"! A teljes neven Plaza de la Puerta del Sol (a Nap kapuja ter) a konyv szerint a varos lelke, kozpontja, innen indul az osszes sugarut, tele van elegans epuletekkel, stb. Az dohany- es hirlaparus bodegakkal tuzdelt Moszkva-ter talan jobban nezett ki 75-ben. Hat eleg lesujto latvany, foleg, ha nem erre keszul az ember. Elindultam inkabb egy belvsarosi setara, megneztem a katedralist, a Plaza Mayort (kepen), megneztem par parkot, vegigkorzoztam az ottani Vaci utcan, a Gran via-n es a Calle Mayor-on. Hmm, klassz.... Shoppingolo'k paradicsoma, nem az en vilagom.

























