Sevilla, Córdoba & Ronda I: Sevilla

SEVILLA

Ismet visszatertem Andaluziaba, ezuttal a tartomany fovarosaba. Nem veletlenul szeptember vegen jottem, Sevilla Europa legmelegebb varosa, szornyu mikroklimajanak koszonhetoen nyaron egy elviselhetetlen katlan, tartosan 35-40 fok koruli homerseklettel, magas paratartalommal, de egy szem eso nelkul. Ha meg lenne tengerpartja, elviselheto lenne.. de nincs... 1995-ben, majd 2003. augusztus 1-en itt mertek az abszolut europai melegrekordot, nevezetesen 46.6 majd 47.2 C fokot. Sot, 1871-ben 51 fokot is mertek, de ennek pontossagat nem tekintik hitelesnek. A lenyeg: Sevilla nagyon meleg es nyaron kerulendo. A BBC idojaras-jelentese szerint 2 nap szakado eso fog varni, de ez nagyon nem jott be, Sevillaban 30 fok es szikrazo napsutes fogadott.

Sevilla az orszag negyedik legnagyobb varosa es tobb mint 2000 eves. Romaiak, Vandalok, Vizigotok, majd a 8. szazad elejetol a muszlim Morok vendegeskedtek itt, toluk ered az Ibeirai-felsziget elnevezese is: Andaluzia, ami az arab Al-Andaluz-bol szarmazik. A varost a kimondhatatlan nevu Guadalquivir folyo szeli kette, am a fobb latvanyossagok mind a keleti parton talalhatoak, igy konnyen bejarhato akar gyalog is. Szallasom a nagyon hangulatos Santa Cruz negyedben volt, ami a varos legregebbi, sikatorokkal es apro terekkel teli nyuzsgo resze.

A Santa Cruz negyed teraszos lakohazai
Eloszor a katedralist neztem meg, ami a legnagyobb romai katolikus templom a vilagon es a vilagorokseg resze. Nem sporoltak az arannyal sem

A katedralis resze a gyonyoruen restauralt La Giralda minaret, ami ma harangtoronykent funkcional. A tetejen levo a El Giraldillo szobrot is kesobb allitottak fel, ami a hitet szimbolizalja.
Plaza del Triumfo
Az Alcázar eredetileg egy mor erod, mely a kalifak (legfobb muszlim vallasi vezetok) gazdagsagat hivatott megmutatni es melynek epiteset a kereszteny kiralyok is folyattak. Ennek koszonhetoen ma egy gyongyoru allapotban levo palota-egyuttes, oriasi parkkal, belso udvarokkal, furdokkel, setanyokkal, diszes szokokutakkal, narancs -es palmafakkal.

A granadai Alhambrahoz hasonlo kiralyi palota egymasba nyilo belso udvarai es termei. A kepen az egyik legszebb udvar, a Patio de las Doncellas.
a park egy setanya, keramia mozaikkal diszitett padokkal

A Jardín (kert) del Estanque es az apro Merkur-szokokut

Torre del Oro, 13. szazadbeli iszlam oratorony a Guadalquivir folyo menti setanyon

Az El Arenal varosreszben, szinten a folyoparton talaljuk a Plaza del Toros (de la Maestranza) -t, vagyis a bikaviadal arenat (van erre jo magyar szo??), amely a rondai es madridi mellett a legjobb allapotban levo Sapnyolorszagban. A muzeumban betekintest nyerhetunk a matdorok es torreadorok eletebe, megmutajak az arenat, az alagsort es a szentelyt, ahol a viadal elott imadkoznak a "bikaolok".

A 14ezres arenaban ma is folyik a bikaviadal, altalaban vasarnap estenkent Husvettol-Oktoberig. Nem art elore foglalni jegyet, amit korlatozott szamban arulnak, es eves berlet nelkul aruk ugy 25-100 Euro kozott mozog.

Plaza de España. A nyujtott felkor alaku ter (muholdkep itt) gyonoru epuletkomplexuma ma kormanyhivataloknak ad otthont, de eredetileg az 1929-es latin-amerikai kiallitasra epitettek. Itt forgattak a Star Wars II "Erkezes a Naboo bolygora" c. jelenetet is.

Szeptemberi hoseg. A tertol par perc setara levo Maria Luisa park husito elmenyt nyujt.

Egy tipikus patio (belso udvar) a sok kozul. A lakok nappalra nyitva tartjak a kapukat, vagy csak a racsos ajtot zarjak be, hogy mindenki megcsodalhassa oket.

Nem maradtam fenn sokaig, masnap reggel irany Cordoba!

Sevilla, Córdoba & Ronda II: Córdoba, Ronda és egy kis Madrid

CORDOBA

Reggel 9-re erkeztem a varosba, ez a kedvenc idopontom a mediterran orszagokban. Ilyenkor mar kellemes meleg van, sut a nap, de meg alig vannak az utcan. Slaggal mossak az utat, nyit a zoldseges, a kavezok teraszara pakoljak ki az asztalokat, csorognek a tanyerok es friss kaveszag terjeng a sikatorokban. Na de ezt Sevillaban is eszlelhettem volna, a tenlyeges ok, amiert Cordobaba jottem, hogy lassam a hires mecsetet, a Mezquita-t.

A Romai hid tiszta Marokko..
Cordoba a 711-es mor invazio utan Granada-hoz hasonloan arab kezre kerult. A IX. es X. szazadra az arabok szellemi fellegvara lett, europa harmadik legnagyobb es egyik legkulturaltabb varosava lett, a mecsetek es luxuspaloatak melle furdoket epitettek es volt utcai kozvilagitas is. A betelepult zsido doktorok es arab filozofuzok jelentos kulturalis fellendulest hoztak a varosnak. (Na ugye, lehet ezt egyutt is!) Cordoba a XIII. szazadban aztan ismet kereszteny kezre kerult. A muszlimom es keresztenyek jelenletetenek legekesebb peldaja a Mezquita altlam "2 in 1" epulet-komplexumra keresztelt csoda . Az egykori mecset kozepebe belebarmoltak beleepitettek egy kupolas kereszteny templomot. Meg kell hagyni, nem lett rossz, de a mecset megmaradt, 856 piros-feher csikos boltivekkel osszekoto oszloperdeje kulonlegesebb latvanyt nyujt.

Michrab, mohamedan szentely
Az egyik kevert stilusu kapu, belul a narancsudvar

Hamarosan elkezdett szakadni az eso, ugy, hogy a vizelvezeto csatornakbol szokokut szeruen tort fel a viz, meg is kellett allni az autoval, mert semmit nem lattam. Fel ora mulva aztan ismet kisutott a nap, de a heves zivatar sartengerre varazsolta az utat, diszitve azt kisebb-nagyobb agakkal, kodarabokkal. Hogy fognak nekem orulni az autokolcsonzoben- gondoltam. Vegul annyira gany lett a kocsi, hogy inkabb befektettem egy 3 euros gepi mosasba.
szabadsag, szeretem..
RONDA, a szep varos

Van egy egyre erosodo erzesem, nevezetesen az, hogy a Lonely Planet utikonyv iroi talan sohasem jartak a helyszineken, es arrol irnak, amit a helyi turisztikai hivatal nyom nekik. Rondarol par oldal, a hires Puente Nuevo hidrol masfel sor (!) szerepel a konyvben, mig Madridrol aradoznak (errol kesobb). A magyarul nem tul hangzatos nevu Ronda igy is rogyasig van turistaval, nem kell neki nagyobb hirveres.

A varoskat egy keskeny es mely szurdok hasitja kette, amit ma harom hid kot ossze, legnagyobb es legszebb ezek kozul az elobb is emlitett, "emeletes" Ujhid, azaz a Puente Nuevo, amley 120 meterrel a szurdok felett koti ossze az o- es ujvarost. Szamtalan elodje allt a helyen, de elobb- utobb mindet elvitte a folyo. A maihoz hasonlo meretu 1733-ban epitett hid is csak 6 evet allt, mig ossze nem omlott, kioltva 50 ember eletet. A mai hid tobb, mint 40 evig epult, szamtalan attervezes utan az akkori epiteszet osszes vivmanyat, valamint apait-anyait beleadva, 1793-ra keszult el teljesen.

MADRID. Sevillabol kora reggel indultam Madridba, am a ba'jos buszvezetonek koszonhetoen majdnem lekestem a vonatomat, mert nem szoltam neki elore, hogy nem a repteren, hanem a vasutallomasnal akarok leszallni. Ugy tunik rautalo magatartasommal (osszecuccolas, hatizsakkal az ajtonal allas ES a leszallasjelzo idoben valo hasznalata) leszallasi szandekomat nem tudta idejeben ertelmezni. Par perc veszekedes, kerleles, majd ordibalas utan (csak beszelnek ezek angolul...) aztan megallt a negysavos uton, ahonnan par perc alatt visszasetalhattam. Hamar kiment az alom a szemembol. A vonat a 470 km-es (autoval 540 km) tavot 2 ora 20 perc (!!) alatt veszi meg. Zarojelben jegyzem meg, hogy a hasonlo tavolsagra levo Zahony-Sopron viszonylat lekuzdese mezei vonattal otthon ugy 10, leggyorsabb modon Intercityvel, ket atszallasal 7 ora 10 percet vesz igenybe, zarojel bezarva. Az AVE nevre keresztelt szupergyors vonatok (Alta Velocidad Española = "Spanyol nagy sebessegu" roviditese valamint az "ave" szo madarat is jelent) egyaltalan nem olcsoak, foleg kulfoldiek szamara, ugyanis online rendelesnel az angol nyelvu honlap is hamar atvalt spanyolra, amint a lehetseges kedvezmenyek kivalasztasara kerul sor. Karpotlasul 5 perc keses utan mar visszajar a menetjegy teljes ara, de hiaba remenykedtem, megtudtam, hogy a jaratok 0.16 %-nal fordult elo ilyen orbitalis keses. A 2004-es madridi vonatrobbantas ota, aholis meghalt 191 ember es majdnem 1800 megserult, repterekhez hasonlo biztonsagi ellenorzes van a vonatra szallas elott. A kozel 300km/oras sebesseget nem eszleltem, viszont kipihentem a reggeli fardalamakat es vegigneztem a Casablanca-t, ezuttal spanyolul. A madridi modern vasutallomason egy igazi oserdo fogadott! Jo, mi?

Csak 6 oram volt, hogy szetnezzek, de ez is elegnek bizonyult, megneztem a fo latvanyossagokat, es azt mondhatom, hogy Madrid kicsit tul van reprezentalva. A Lonely Planet ugy 70 oldalban taglalja a latnivalokat. Szep, de jellegtelen, szurke, budos, a belvarosban is autok pofognek. A szuper-fejlett metrohalozattal buszkelkedheto Madridban igazan gyorsan lehet kozlekedni, igy vettem egy gyujtojegyet, elsokent irany a "Sol"! A teljes neven Plaza de la Puerta del Sol (a Nap kapuja ter) a konyv szerint a varos lelke, kozpontja, innen indul az osszes sugarut, tele van elegans epuletekkel, stb. Az dohany- es hirlaparus bodegakkal tuzdelt Moszkva-ter talan jobban nezett ki 75-ben. Hat eleg lesujto latvany, foleg, ha nem erre keszul az ember. Elindultam inkabb egy belvsarosi setara, megneztem a katedralist, a Plaza Mayort (kepen), megneztem par parkot, vegigkorzoztam az ottani Vaci utcan, a Gran via-n es a Calle Mayor-on. Hmm, klassz.... Shoppingolo'k paradicsoma, nem az en vilagom.
A budos es szurke belvarosbol kimenekulve inkabb a varos legnagyobb parkjaba mentem. Az El Retiro-ban van egy szep kis csonakazo to is
meg uvegpalota
Armeria Rear. Ez nem a Bekingenpalasz koppintasa??

Gyulekeztek az esofelhok, es amugy sem ereztem egeto szuksegesset, hogy tobbet lassak a spanyol fovarosbol, igy inkabb kimentem a repterre joval korabban. Milyen jol tettem, vegig szakadt az eso. A masnapi hirekben lattam, hogy el sem allt, lezartak par madrid kornyeki autopalyat is, mert hompolygott rajtuk a viz. Brusszel utan megint hatalmas makom volt az idojarassal, ha mar ennyit "szenvedek" itt Dublinban, ennyi oromom had legyen!