Djemaa el Fna, Marrakech
8 nap, 2200 kilometer Kozep-Marokkoban. Hogy ez sok? Attol fugg, szerintem epp “eleg” Nagykepu lenne altalanos velemenyt formalnom az orszagbol, a sajat utanajarasom es tapasztalataink alapjan azonban tomoren annyit tudok mondani, hogy Marokko nagyon jo hely, nagyon nem jofej emberekkel. Hallotam-olvastam sok mindent az orszagrol es ugy veszem eszre, ket nagy taborra oszlik a nagykozonseg velemenye: valakinek nagyon bejon Marokko es valaki azt mondja, nem volt meg ilyen gany helyen. Mi az igazsag? Folyamatosan keresem a valaszt. Marokko viszonylag szegeny arab orszag, az afrikai normakhoz kepest azonban igen fejlett es jomodu. Nem voltak kulonosebb fenntartasaim a tisztasaggal sem, ha betartasz par higiéniai aranyszabalyt, ugymint egy harmadik vilagbeli orszagban nem kersz jegkockat a narancslevedbe es palackozott vizzel mosol fogat, jo esellyel meguszod a hasmarsot is.
Kulturajuk es konyhajuk epp annyira arab mint afrikai, egy nagy adag franciaval nyakonontve.
Csalodasok (szubjektiv):
-A hires marokkoi konyha. Nem ismerik az arab (torok) kavet, az arab vilagban nepszeru cukros-mentholos (nana-s) tea viszont divik, es finom, igaz itt kicsit zavaros es Kolynos fogkrem ize van. Imadom az arab kajakat, de nem vagyok kuszkusz parti. A konyhatol nem voltunk elajulva, de lehet hogy ez a jordaniai elfogultsagomnak koszonheto. Mindenestre nagyon “zokon vettem”, hogy dijoni mustart, rizst vagy eppen omlettet kinalnak a kebabhoz, es hogy egy arab orszagban bagettet meg mezes francia crepe-t esznek reggelire. Na meg croissantot meg bagetett. Es ott a nagy kedvenc: a csigaleves. A shawarmaban pedig talaltam olivabogyot es tonhalat is. A konyhajuk nem tul valtozatos, (jaj, ne dobaljatok meg) az ettermekben meg kimondottan gyer a valasztek es mindennek ugyanaz a sargas szine es jellegzetes koriander (?) ize van. Ettunk mi a koszos-legyes, ragados muanyag abroszos utcai kifozdekben, ettermekben es hotelokban is, de mindenutt ugyanaz a kb. 5 fele kaja van es csak egyszer sikerult igazan finom es jol elkeszitett kebabot ennunk. Vagy csak mi jartunk rossz helyekre? Hmmm....
-A meglepoen magas -foleg kaja- arak. “Beultem inni es eszre sem vettem az arak szinvonalat. Hoztak a szamlat es azt hittem rosszul latok” dudoltuk oly sokszor rohogve. Parizsi kavezokat meghazudtolo arszinvonal, meg a fix etlapos helyeken is.
-Az emberek. Az egyetlen faktor, amely majdnem teljesen megmergezte az egesz nyaralast.
Ezeknek az embereknek koszonhetoen nem tervezek visszaterni Marokkoba. Mondom ezt masodjara -bar most hatarozottabban- a ket evvel ezelotti
Tangier-ben tett latogatasom utan. Ami itt van: Lehuzas, atveres, hulyenek nezes, hazudas, rinyalas, ordibalas, flegmasag, pofatlansag, hamis, atlatszo es hatso szandek vezerelte erdeklodes es baratkozas. Lenyeg, hogy azonnal segitsegedre kelnek, akkor is ha ezt koszonod, de kifejezetten NEM kered, es hopp, maris fizetesi szituacioban talalod magad. Ha nem fizetsz (szerinte eleget), akkor rasszista vagy, meg utalod az arabokat vagy csak egyszeruen hozzad vagnak egy kedves "F*CK YOU"-t. Hozza kell tennem, hogy ilyen szintu negativ es agressziv vislelkedest kozel-keleti arab orszagokban nem tapasztaltam. De errol kesobb.
Ami tetszett:
Penzvaltas. Szinte fix arfolyam, nincs lehuzas. Olcso es konnyu kozlekedes, meglepoen jo utak, eszak-deli iranyban szuper vasuthalozat. Nincs lopas, legalabbis nem eszleltunk semmi ilyesmit, akarmilyen ramenosek is az emberek, soha nem loptak el tolunk semmit es altalaban is biztonsagban ereztuk magunkat. Gyonyoru es valtozatos tajak, a kozepkorra emlekezteto medinak hangulata, es a lassu, nyugodt eletvitel es a nyuzsgo piacok kantraszja. A “ville nouvelle”-nek hivott uj varosreszek, ahova ki lehet menekulni, ha belefaradtal a medinak kaoszaba. Bar az itt leirt “nagyon tetszett” fejezet toredeke a “nagy csalodasoknak”, valojaban jol ereztuk magunkat es tetszett amit lattunk Marokkobol. Ezt a kalandos utat probalom kepekben bemutatni. Egyebkent is, ahogy telik az ido, egyre halvanyulnak a negativ elmenyek, es mindenert karpotol a valtozatos marokkoi taj es kulturalis orokseg.
2008. Majus 22, csutortok este. Elkezdodott. A szabadsagom!! Este jon a Rozsa, kimegyek ele a repterre, majd meg ejszaka osszepakoljuk a cuccainkat (hiheto..) Pentek, eleg suru. Jon Ivana, egy keves szlovak ismerosom Dublinba a baratnojehez, de elotte osszefutunk, igy delre ismet kimegyek immar Rozsaval a repterre. Elmegyunk kicsit a kozeli kastely kertjebe setalni, elvezzuk a dublini jo idot, majd tenyleg osszepakoljuk a cuccainkat. Egy het, no lassuk csak… varosnezes, sivatag, Atlasz hegyseg, hideg-meleg, mindenre felkeszulve (ismet hiheto) fejenkent egy kis hatitatyo, kb 4 napra eleg ruha. Meg lehet csinalni, majd ott veszunk ami kell olcsoer’- gondoltuk. Kora este indult a gep a spanyolorszagi Gironaba, ahol Katanal egy masik kedves ismeroseomnel pecozhattunk (meg1x Koszi Kata). Masnap delben verge indult a gep Fes-be. 12.50kor indultunk Gironabol es 12.50kor erkeztunk Fes-be, jo ez a Ra'jener, mi?? Na jo, a marokkoiak ket oraval -meg 30 evvel- le vannak maradva Europatol.
Megerkeztunk Fes kicsi repterere, a Lonely Planet (tovabbiakban LP) utikonyve szerint indul egy busz a repterrol, ami bevisz a varosba 3 Dirham-ert (1 EUR = 11,24 DHM). Szuper, gondoltuk, bar buszmegallo, kiiras, informacio sehol. Aztan meglattunk egy darab buszt, es csodak csodajara epp a varosba ment, igaz nem 3, hanem 20 Dirhamert. Megallt valahol a varos kozepen, kajaltunk egy kozepesen rossz shawarmat, aztan atsetaltunk a vasutallomasra, mert ugy terveztuk, hogy Fes-t a vegere hagyjuk, most pedig egyenesen megyunk Casablancaba. Olcso, tiszta, gyors es meglepoen jo szinvonalu a vonatozas Marokkoban. Egy emeletes expressen robogtunk at a 290km-re levo Dar-el Beida-ba. Hogy nem ismeros a hely neve?? Dehogynem, ez Casablancaba!
CASABLANCA
A filmbol jol ismert varosban nem sok latnivalo es arab jelleg van, de azert setaltunk egy jot, megneztuk az elegans Rick’s barjat es a II Hassan mecsetet. 
A hatalmas meretirol es iszonyu koltsegvetesbol epitett midossze 15eves hiper-modern mecset az ocean partjan, de egyebkent nem tul inpozasns kornyezetben tor egeszen 210 meteres magassagba. A templomban 25ezer, az elotte levo hatalmas teren tovabbi 80ezer hivo fer el. Ez az o Vatikanjuk. A kulonbozo forrasok szerint 500 es 800 millio dollar kozotti koltsegvetesbol epitett mecsetben kozponti padlofutes, torok furdo, elektromosan nyilo ajtok, kinyithato teto is van, a padlozat reszben uvegbol keszult, igy a hivok az oceant maguk alatt latva imadkozhatnak, a minaret tetejen pedig lezersugar jelzi az iranyt Mekka fele. Nem am szelkakas! Azert elgondolkodtato ez a fenyuzes es luxus: a lakossag otode a szegenysegi kuszob alatt el es 7%uk napi 2 dollarnal kevesebbol el. Az atlagber sem tul kecsegteto 1520 dollar evente, ami havi kb 19.700 Forintnak felel meg. Es annyira nem olcso orszag. A mecsetet marpedig foleg a hivek adomanyaibol huztak fol. Ugy tunik mindennel fontosabb a vallas. Masnap reggel tovabbindultunk a tobb latnivaloval kecsegteto Marrakeshbe. Tipp: Hogy kell a hajnali 5-os vonatot elerni?? Felejtsd el atalitani az europai idot a telefonodon, igy nyersz ket orat. Igy mentunk ki a reggel 7 orasi vonathoz 5-re. Meg jo, hogy pont ketorankent jar!
Hassan II mosque
MARRAKECH
Jo 3 oras ut utan a felsivatagos tajban vegre megpillantottuk a jellegzetes barackos-rozsaszin epuletekkel teli nagyvarost. Mi nem taxizunk, megyunk helyi busszal a varoskozpontba. Buszmegallo sehol, de a forgalmas negysavos uton emberek varakoznak mindket iranyban. Varunk a buszra. A leheto legkiszolgaltatottabbak pillanatok kovetkeznek. Ket, nyilvanvaloan most erkezett, minden bizonnyal gazdag turista, bizonytalanul forgatja a LP-es terkepet. Konnyu preda. 5 perc alatt tizen koszontek nagy bonzsurt majd ajanlottak fel taxijukat, baratjuk kituno hoteljat, occse szuper diszkontot kinalo szonyegboltjat. Ilyenkor jo szolgalatot tesz a sotet napszemuveg es az altalam "marokkoi" pokerarc"-ra keresztelt rezzenestelen arckifejezessel torteno tavolbanezes. Nagyon kitartoak es idegesitoek, de lassan csak feladjak. Megvaltas, jon a busz, mindegy hova, csak innen el! Baratsagos 3,50 dirham a jegy es meg alkudozni, vitatkozni sem kell. A kozpontban, de a tortenelmi medinat vedo varosfalon kivul all meg a busz, innen azonnal a hires Djemaa el Fna terre, vagy a helyiek altal csak La Place-re (a ter) setalunk, ahol az esti ima utan, sotetedeskor indul be az igazi elet. (Errol kicsit kesobb). A teren hamar segitsegunkre kelt egy lelkes fiatalember, aki szallast kinal, nagyon eroszakos, lerazhatatlan, kovet bennunket. A ter szajaban levo kornyek tele van olcso hotellal, de o "segit nekunk". Megtalaljuk a tokeletes szallast, az emberunk szemunk lattara megkapja a jattjat a tulajtol, majd vigyorogva felenk fordul. Adok neki en is 5 Dirhamot, annyit meger, hogy eltunjon innen. Ilyenkor kezdodik a rinyalas es a "komolyan gondolod, hogy kiszurod a szememet ennyivel" tekintet, erre a legjobb valasz a "mar igy is joval tulfizettelek, na huzzal innen gyorsan" tekintet. Lepakoltunk es belevetjuk magunkat a medina labirintusaba. A marrakechi ovarosra tobb napot kell szannia annak, aki be akarja jarni. De ki akarja? Tenyleg szep a suru lakohazak, souk-ok (piac, bolt) es kis muhelyek forgataga es olyan mintha a kozepkorba csoppennel vissza, de konyorgom, egy-ket ora seta utan ugyanazt fogod latni, es a nevtelen, ossze-vissza kanyargos -egyebkent hangulatos- kis utcakban ugyis GARANTALTAN eltevedsz! Egy kis rosszindulattal az az erzesem tamad, hogy a helyieknek erdekuk ez a kaosz fenntartasa, egyreszt jot rohognek a bamba tekintetu turistakon masreszt pedig mindig akad valaki, aki par dirhamert megmutatja a kiutat, es micsoda veletlen szerencse, epp utba esik a baratjanak szonyegboltja is! Ez megkerulhetetlen Marrakechben. Kicsit belefaradva a medinai nyuzsibe, kimegyunk a falon kivulre. Rosz turistahoz hiven befizetunk egy Hop-on hop-off buszos varosnezesre az uj varosreszben. Megvesszuk a jegyet, ket utvonalra is ervenyes, bar elfelejtik megemliteni, hogy este 6 utan csak egy vonalon uzemel. Sebaj, veszett tobb is Mohacsnal.
Szines forgatag a medina es az uj varosresz kozott
A "Villa Nouvelle" jelenseg. A marokkoi nagyvarosokban jellegzetes, de csak a huszadik szazadban, francia gyarmatositok altal az ovarosok toszomszedsagaban felhuzott modern varosreszek, melyek koszono viszonyban sincsnek a kozepkori medinak levegotlen, kaotikus szuk sikatoraival. Nyilegyenes, parizsi mintara epitett szeles sugarutak, boulevardok, setanyok, parkok, szokokutak, elegans kavezok, korforgalmak, hivatalok, kozigazgatasi epuletek, lakotelepek, ahova a franciak kivonulasa utan a helyiek koltoztek. Ma, paradox modon, a penzes europaiak nem itt, hanem a medinakban vesznek tobb szaz eves riadokat (haz belso udvarral, kerttel), felujitjak, majd szallodakent uzemeltetik oket. Igy aztan orvendetes modon van penz a lecsattant varosreszek felviragoztatasara, gyonyoru epuleteinek megovasara, a jobb modu helyiek pedig a kapott penzen atkoltozhetnek az ahitott modern varosreszekbe.
Nem beallitott :) A medina hatarat jelzo falakon kivul. Zold, zold es zold, udito latvany, az orszagban itt van a legtobb kozpark.
Egy gyonyoru "bab" (azaz kapu) a sok kozul, amelyek a medina bejaratai. Golyak a tetejen, klepiklepp
a mi kis riad-unk, imadtuk!
Na, itt vagyok
A kertekkel korulvett La Koutoubia mecset Marrakech Eiffel-tornya. Kozvetlenul a szeles es forgalmas V. Mohhamed sugarut mellett, ami hatar a medina es a ville nouvelle kozott
Megy le a nap, tehat irany A ter!
Djemaa el Fna. Az 1 millios Marrakech lakossaga -nekunk ugy tunik- mind ide a vasarterre jon ki sotetedes utan. Fustos, helyben grillezos kajaldak, arusok, hennasok, kigyobuvolok, buveszek, mesemondok, josok, zeneszek, tancosok, mindenki itt van egymas szorakoztatasara, ugy mint teszik azt minden aldott nap, tobb szaz eve. Elkepeszto elmeny a nyuzsgo tomeg, a monoton dobok hangja, a szagok, a szinkavalkad, az egesz latvany. Egy igazi kulturalis sokk! Eleinte kicsit nyomaszto es szedito ez a forgatag, de azt hiszem az az igazi Marrakech. A Djemaa el Fna nelkul Marrakech csak "egy a sok kozul" marokkoi varos lenne.
A Szaharabol visszaerkezo tevekaravanok az Atlasz-hegyseg atvagasa utan mar tul voltak a nehezen, ezert itt a varosban pihentek es szalltak meg, kozben lehetoseguk volt az arujuk csere-berejere, kereskedesre, szorakozasra, ezert alakult ki itt Marrakechben a piac es jottek ide tomegevel a mutatvanyosok. A kulturalis orokseg miatt az UNESCO 2001-ben nyilvanitotta a Djemaa el Fna-t a vilagorokseg reszenek.
tancosok a teren
Djemaa el Fna
Kozben meg befizettunk egy harom napos, ket ejszakas utra, mely kereteben minibusszal megmutatjak az altalam ahitott, Atlasz-hegyseg koruli legszebb helyeket (melyekrol az idohiany es hatalmas tavolsagok miatt korabban mar lemondtam) es a jo 11ora autozara levo elo-Szaharat. Ennyi ido alatt, ennyi latnivalo, ekkora tavolsagokra??! Ez kell nekunk! Eleg kemeny es majdnem kiabalos (az itt normal) alkudozasom utan fejenkent a nagyon baratsagos 850 Dirham-ban (75 Euro) maradtunk, reggelivel, vacsival, egy ej hotelban, egy ejszaka a sivatagban, ket ora tevegeles, minibuszos transzfer. Es joval olcsobb, mintha Marrakechben maradtunk volna 3 napot! Kicsit izgultam a masnap reggeli indulastol, hogy tenyleg jonnek-e, mert a penzt mar oda adtuk. Minden rendben volt es utolag az is kiderult, hogy tenyleg mi fizettuk a legkevesebbet :)
Ismet visszatertem Andaluziaba, ezuttal a tartomany fovarosaba. Nem veletlenul szeptember vegen jottem, Sevilla Europa legmelegebb varosa, szornyu mikroklimajanak koszonhetoen nyaron egy elviselhetetlen katlan, tartosan 35-40 fok koruli homerseklettel, magas paratartalommal, de egy szem eso nelkul. Ha meg lenne tengerpartja, elviselheto lenne.. de nincs... 1995-ben, majd 2003. augusztus 1-en itt mertek az abszolut europai melegrekordot, nevezetesen 46.6 majd 47.2 C fokot. Sot, 1871-ben 51 fokot is mertek, de ennek pontossagat nem tekintik hitelesnek. A lenyeg: Sevilla nagyon meleg es nyaron kerulendo. A BBC idojaras-jelentese szerint 2 nap szakado eso fog varni, de ez nagyon nem jott be, Sevillaban 30 fok es szikrazo napsutes fogadott. 
Eloszor a katedralist neztem meg, ami a legnagyobb romai katolikus templom a vilagon es a vilagorokseg resze. 
Nem sporoltak az arannyal sem
A katedralis resze a gyonyoruen restauralt La Giralda minaret, ami ma harangtoronykent funkcional. A tetejen levo a El Giraldillo szobrot is kesobb allitottak fel, ami a hitet szimbolizalja.
Plaza del Triumfo
Az Alcázar eredetileg egy mor erod, mely a kalifak (legfobb muszlim vallasi vezetok) gazdagsagat hivatott megmutatni es melynek epiteset a kereszteny kiralyok is folyattak. Ennek koszonhetoen ma egy gyongyoru allapotban levo palota-egyuttes, oriasi parkkal, belso udvarokkal, furdokkel, setanyokkal, diszes szokokutakkal, narancs -es palmafakkal.
A granadai Alhambrahoz hasonlo kiralyi palota egymasba nyilo belso udvarai es termei. A kepen az egyik legszebb udvar, a Patio de las Doncellas.
a park egy setanya, keramia mozaikkal diszitett padokkal
A Jardín (kert) del Estanque es az apro Merkur-szokokut
Torre del Oro, 13. szazadbeli iszlam oratorony a Guadalquivir folyo menti setanyon
Az El Arenal varosreszben, szinten a folyoparton talaljuk a Plaza del Toros (de la Maestranza) -t, vagyis a bikaviadal arenat (van erre jo magyar szo??), amely a rondai es madridi mellett a legjobb allapotban levo Sapnyolorszagban. A muzeumban betekintest nyerhetunk a matdorok es torreadorok eletebe, megmutajak az arenat, az alagsort es a szentelyt, ahol a viadal elott imadkoznak a "bikaolok".
A 14ezres arenaban ma is folyik a bikaviadal, altalaban vasarnap estenkent Husvettol-Oktoberig. Nem art elore foglalni jegyet, amit korlatozott szamban arulnak, es eves berlet nelkul aruk ugy 25-100 Euro kozott mozog.
Egy tipikus patio (belso udvar) a sok kozul. A lakok nappalra nyitva tartjak a kapukat, vagy csak a racsos ajtot zarjak be, hogy mindenki megcsodalhassa oket.
Egy tipikus patio (belso udvar) a sok kozul. A lakok nappalra nyitva tartjak a kapukat, vagy csak a racsos ajtot zarjak be, hogy mindenki megcsodalhassa oket.
Csak 6 oram volt, hogy szetnezzek, de ez is elegnek bizonyult, megneztem a fo latvanyossagokat, es azt mondhatom, hogy Madrid kicsit tul van reprezentalva. A Lonely Planet ugy 70 oldalban taglalja a latnivalokat. Szep, de jellegtelen, szurke, budos, a belvarosban is autok pofognek. A szuper-fejlett metrohalozattal buszkelkedheto Madridban igazan gyorsan lehet kozlekedni, igy vettem egy gyujtojegyet, elsokent irany a "Sol"! A teljes neven Plaza de la Puerta del Sol (a Nap kapuja ter) a konyv szerint a varos lelke, kozpontja, innen indul az osszes sugarut, tele van elegans epuletekkel, stb. Az dohany- es hirlaparus bodegakkal tuzdelt Moszkva-ter talan jobban nezett ki 75-ben. Hat eleg lesujto latvany, foleg, ha nem erre keszul az ember. Elindultam inkabb egy belvsarosi setara, megneztem a katedralist, a Plaza Mayort (kepen), megneztem par parkot, vegigkorzoztam az ottani Vaci utcan, a Gran via-n es a Calle Mayor-on. Hmm, klassz.... Shoppingolo'k paradicsoma, nem az en vilagom.
