A Portugaliahoz tartozo Madeira vulkani eredetu sziget Lisszabontol kozel 1000 km-re az Atlanti-oceanban. A 240ezres lakossag 93%-a a sziget deli reszen el, ebbol is a legtobb a fovarosban, Funchal-ban. A Kanariakhoz hasonloan ezen a szigetcsoporton is egesz evben kellemes napos, de nem tul forro az idojaras. Madeira igazi turistaparadicsom, foleg nyugat-europai kozeposztalybeli nyugdijasok koreben nepszeru, de sok a turazni vagyo fiatal is.Fuchal egyes reszei (pl. hotel zona) nagyon turistas, de a belvaros kellemes, bar nem sok ujjal tud elorukkolni: klasszikus tengerpart-sugarut-belvaros-etterem-katedralis kombo, a hatterben megspekelve magas hegyekkel.
A Zona Velha-t egykori szegeny halaszcsaladok apro hazaikbol alkottak, ma a teruleten nagyon hangulatos ettermek sorakoznak.
A part
A Se (katedralis)
a pentek este kimondottan porgos volt az apro utcakban es tele volt helyiekkel, tetszett.
ejszakai kilatas a hotelbol
Madeira fo nevezetessegei a levadak, azaz ontozocsatornak, pontosabban az ezek menten futo turautvonalak halozata. A levadakat a cukornad-, majd bananultetvenyek ontozesere hoztak letre, a ma is mukodo 2170 km-es halozat (!) a sziget eszaki hegyeibol szallitanak nagy mennyisegu friss vizet a szarazabb deli partokhoz. A csatornak fold alatt es folott is futnak, a kozvetlen mellettuk epult szervizutak pedig kivalo es tobbe-kevesbe konnyen jarhato turak utvonalakent szolgalnak. A legnepszerubb 15-20 levada kiserovel is latogathato 25-35 euroert, de total folosleges fogadni, mert onalloan is meg lehet csinalni, meg terkep sem kell, nem lehet eltevedni. Minimalis utanajaras szukseges, par infot nem art osszegyujteni, ugymint kell-e zseblampa, vizallo cipo, stb. Reggel eszakra indultam a hegyekbe.
deli csucsforgalom
Az egyik legnebszerubb levada utvonala a ket legmagasabb hegycsucsot koti ossze, megpedig a Pico do Arieiro-t es a Pico Ruivo-t (1862 m). Ha csak egy levada walk-ot csinalsz, legyen ez az!
zseblampa!!
felhok folott, gyonyoru
Tovabbra is eszakra tartottam
az egesz szigetet behalozzak a levadak
Santana a tipikus haromszog alaku hazikoirol (palheiros) hires. Nem sok ilyen hagyomanyos haz maradt, de a falu kozpontjaban parat szepen rendberaktak. A hazak also reszeben volt a nappali, felul az apro agyak, a konyha es furdo kint az udvaron, illetve mellekhelyisegben volt.
A tradicionalis "A" alaku hazak egyben Madeira jelkepei is
ebben laknak is
A sziget eszak-kelei csucskeben fekvo Caniçal (Porto da Cruz mellett) halaszfalu 1982-ig, a balnavadaszat betiltasaig a lakossag a cetek halaszataval es feldolgozasaval foglalkozott. Itt forgattak a Moby Dick-et az 50-es evekben.
Az 1420-as evekben betelepulo portugalok kiirtottak az erdoket, ma kopar sziklakat talalunk itt.
a 8 km hosszu Szent Lorinc felsziget (Ponta de São Lourenço) vege
