Faro & az Algarve tartomány, Portugália I

Egy helyi mondas szerint a szombat napfeny nelkul Algarveben olyan, mint a vasarnap mise nelkul. Nagyjabol bejott a joslat, napsutesbol es szitalo esobol is volt reszunk, de ez me'g megbocsajthato december leven. Algarve (e.: algarv) Portugalia legdelebbi tengerparton (na jo, az Atlanti Ocean partjan) elnyulo tartomanyat a 13. szazad vegere sikerult visszahoditani a moroktol, de az arab hodoltsag jelei tobbe-kevesbe (inkabb kevesbe) ma is megfigyelhetoek az epitkezesben es a nyelvben is. A szamomra kimondhatatlan es meglehetosen furcsan hangzo Algarve es szamos telepulesnev "al" elotagja az arab nevelore vall. (Algarve - Al Gharb) A tartomany ma Portugalia legfelkapottabb udulohelye, bar a skandinav es angolszasz turistaknak mar az is boven megteszi, ha jo az ido es van valami tengerpart ahol ki lehet fekudni. Na meg a sor is occso'. A legdragabb tartomany arai igy is alacsonyak, foleg most a szezon utan, tapasztalataim szerint a szallas es autoberles mindenesetre olcsobb, mint Magyarorszagon. Ja, a repjegyert legitarsasagom pedig kerek 10-10 eurot szamlazott fel. Eljen az utoszezon es a fapadosok!

FARO

A portugalul (is) vilagitotornyot jelento Faro nevu kisvarosban vackoltuk be magunkat, elso nap itt neztunk szet. A lapos-mocsaras teruletre epult varos a tartomany kozpontja, ami nagyon csendesnek bizonyult, de nyaron moccani sem lehet itt a nyaraloktol. Faroban egyebkent nincsenek monumentalis vagy kozepkori epuletek. Ebben azert az angolok is kozre jatszottak, ugyanis 1596-ban teljesen kifosztottak, majd felgyujtottak a varost, ami megmaradt belole, azt pedig az 1755-os nagy foldrenges pusztitotta el. Csori portugalok!

A sok latnivaloval nem kecsegteto apro ovaros azert hangulatos es gyalogosan hamar korbe lehet jarni. A hazak tobbsege feherre van meszelve es tartozik hozza egy kis kert is. A varosban rengeteg narancsfa all, roskadasig tele gyumolccsel. Csodalkoztunk is, hogy miert nem lopjak szedik le a narancsot a helyiek vagy a turistak, aztan megkostoltunk egyet es rajottunk. Akarmennyire nagy es erettnek neznek ki, szornyen savanyu es kellemetlenul keseru izuek ezek a gyumolcsok. A hejja pedig masfel centis. Lehet, hogy narancsbol is van etkezesi es ipari/disz is?

A katedralis Faroban

a szobankbol erre a kis templomra lattunk ra, kulon felarert golyakat is telepitettek a tetejere

A Praia de Faro a varostol par kilometerre fekvo homokos tengerpart, csak nyaralo hazak es ettermek talalhatoak itt, semmi mas.

Masnap reggel elindultunk a parton Nyugat fele, ez a tengerparti szakasz van a legjobban beepitve, nem eppen a szo pozitiv ertelmeben, hatalmas szallodak es udulo ovezeteket lattunk egymas hegyen-hatan. A kepen Albufeira, de lehet, hogy Portimao varoska angol kerulete, nem emlekszem melyik, nagyjabol ugyanilyen jellegu mind a ketto.

A parton tovabb autozva Lagos fele mar sokkal baratsagosabb a kornyezet, a kepen Luz falu tengerpartja

A Ponta de Piedade sziklai Lagos mellett, kituno alkalom setalni es hajokazni egyet

Mindig akad par helyi arc, akik egy kis baksisert megmutatjak a barlangokat motorcsonakjukban. Sajnos kezdett felhosodni az eg, de meg igy is kellemes volt az ido.

Veraval

Faro & az Algavre tartomány, Portugália II

A partonvonalon haladva tovabbra is Nyugatra tartottunk, mig el nem fogyott az ut Ponta de Sagres-nel, a szent hegyfoknal. A hajosok altal jol ismert veszelyes es sziklas szeljarta foldnyulvanyon egy erod es egy kis templom all, ami mendekkent is szolgalt a viharos idoben. Innen jol lathato a kontinens csucske, a Szent Vincent fok (Cabo de São Vicente), rajta Europa egyik legnagyobb teljesitmenyu, 1846-ban epult vilagitotornya, melynek fenye 60 kilometerrol is jol latszik.

az Atlanti Ocean fole magasodo 75 meteres sziklak

Sagres halaszfalu kikotoje

Valami Jamaica :)
mibol egyunk ma?

Ez mar Cabo de São Vicente, az egykoron a vilag vegenek tekintett Szent Vincent fok. Ha nem is a vilag, de Europa del-nyugati veget jelolo pont a kontinens partvonalat kovetve epp 5000 kilometerre van az eszt/orosz hataron levo Narva-Jõesuu-tol. (E9-es Europai Hosszutavu Vandorut) Jo kis tura lenne..

Innen Eszakra indultunk az 50 km-re fekvo Aljezur telepules fele. A kornyeken szamtalan gyonyoru un. "praia" (kb. part, termeszetes strand) talalhato. Egyre romlott az ido, erore kapott a szel is, de meg igy is kellemes ido volt. Elvegre tel van es az ocean partjan koricalunk, panaszra nem lehet okunk.

Masnap Farotol Keletre indultunk szetnezni. Itt nincsenek nagy szallodak, es elegge fejletlen terulet, ami nem feltetlenul negativ ertelemben ertendo, inkabb ugy, hogy a Faro es a spanyol hatar kozott huzodo part nincs kiepulve es tomegturizmusra raallva, igy jobban "portugalos". Reggel Olhão-ban kezdtunk a piacon, majd setaltunk egy kicsit a parton, elvezve a szep idot, aztan belevetettuk magunkat a kisvaros kozpontjaba.

A hazak tobbsege ki van csempezve es ugy neznek ki, mint egy rohado furdoszoba. Eppen ugy, ahogy anno Porto-ban tapasztaltam, eleg siralmas allapotban vannak az epuletek, bar van egy sajatos Haiti/Kuba hangulatuk, keveredve a helyi portugal es az eszak-afrikai arab stiluselemekkel.

Tavira-ban is szetneztunk, csendes, bajos, lepukkant kisvaros, feherre meszelt (es egykoron feher szinu) hazakkal.
Tavira felulrol

Tavira kozelrol

Estoi. A tipikus portugal, kek-feher mozaik kepekkel diszitett keramiamunkakkal (azulejo) diszitett rokkoko palotakertet mindenkeppen meg akartam nezni, a leirasok szerint iden oszre vegeztek a teljes epuletkomplexum renovalasaval. Ugy tunik kicsit csusznak, igy a palota jelenleg nem latogathato es ha hihetunk a helyieknek nem is lesz az, ugyanis valami luxusszallodava epitik at.

lepcsosor Estoiban

utcareszlet Loulé-ban

Baszkföld (Euskal Herria) - Atlanti-óceán part

Biarritz (FR) - San Sebastian - Bilbao - Santander (ES)

San Sebastian kikotoje

Biarritz baszk kisvaros, Delnyugat-Franciaorszag kedvelt udulohelye a Côte de Basque-on. Az Atlanti Oceannak es Biscayai-obol huvosebb-szeles mersekelt mikro-klimajanak "koszonhetoen" nem a furdozok, annal inkabb a szorfosok egyik europai paradicsoma. Rajtuk kivul inkabb tehetos, idos es mumajer angol hazasparok jarnak ide. Biarritz a del-angliai Brighton (sokkal) jobb kivitele. Vannak szebb udulohelyek Europaban, ehhez kepest kimondottan draganak talaltuk, az idojaras pedig annyira mersekeltnek bizonyult, hogy napot egyaltalan nem lattunk 3 napig, esobol viszont volt reszunk boven. Ha nem golfozol, szorfozol, shoppingolsz, nem feltetlenul Biarritz a legjobb valasztas. Azert jol ereztuk magunkat, hangulatos a hely, jokat lehet setalni, vacsizni a parton. Masnap reggel azert tovabbaltunk.

a kisvaros a vilagitotoronybol nezve
La Grande Plage, Biarritz -szakado esoben


szorfsuli angoloknak

a kep nem Irorszagban keszult!

Masnap reggel kocsiba ultunk es elindultunk az parton, a spanyolorszagi Baszkfold fele.

Akkor Baszkfoldrol es a baszkokrol egy kicsit...

A 2.3 millios lelekszamu baszkok a "kis lelekszamu, de hangos" nepek koze tartoznak Europaban. Zomuk a spanyolorszagi Baszkfoldon, kis reszuk Navarraban es toredekuk Eszak-Nyugat Franciaorszag hataros teruletein el. A 2.1 millios Baszkfold ma messze a legtobb hataskorrel rendelkezo autonom terulet Spanyolorszagban. Az eros nemzeti ontudattal rendelkezo baszkok elso allamuk, a Navarrai Kiralysag 9. szazdban tortent megalakulasa ota mindigis onallosagra torekedtek. Mikor Baszkfold es Navarra a Spanyol Kiralysag resze lett, megorizhettek autonomiajukat es megovtak privilegiumaikat, ugymint onallo torvenykezes, sajat milicia fenntartasa, emellett szeles koru ado- es vammentesseget is kaptak. A kiveteles helyzetenek es oceanparti fekvesenek koszonhetoen koran iparosodott es gazdasaga gyorsan fejlodott. Harmoniaban es nyugalomban eltek a spanyolokkal, de Baszkfold elszigeltsege reven mindvegig megorizte onallo nemzeti ontudatat. A 19. szazad vegen egy Egy Sabino Arana nevu urimber, a baszk nacionalizmus atyja megszervezte mozgalmat Baszkfold autonom jogainak teljes koru visszaszerzeseert. Primo de Rivera diktaturaja csak megjobban erositette a nemzeti tudatot es sikerult megorizni a kivaltsagos helyzetueket is. A baszkokat nem nyilvanitottak kulon nemzetnek, a baszk megis hivatalos nyelv lett es jogrendszer es gazdasagpolitika teren ismet szabad kezet kaptak. Az 1936-39es polgarhaboruban hatalmas vesztesegek ertek Baszkfoldet, a naci bombazok pedig megsemmisitettek az osi baszk varost, Guernica-t. Az "egy allam, egy nyelv, egy nemzet" kozpontosito ideologiat hirdeto Franco diktaturaja csirajaban folytotta el a baszk koveteleseket, meg a baszk nyelv otthonon kivuli beszedet is megtiltottak, nem adhattak baszk nevet az ujszulotteknek es minden iskolajukat spanyolositottak. A baszkok ellenallasa osszenmzeti uggye dagadt. Az emigralt baszk kormany Londonban es Parizsban tevekenykedett -persze nem tul eredmenyesen. Az uldoztetes szelsoseges erzelmeket valtott ki a lakossagbol es 1959-ben megalakult az ETA (Euzkadi Ta Askatasuna, azaz Baszkfold es Szabadsag) nevu (terror)szervezet. Legjelentosebb akciojuk a spanyol tronorokos meggyilkolasa volt 1973-ban. Ordogi kor indult be, bar az 1950-es evektol kezdve csokkent az elnyomas es a Franco korszak gyors gazdasagi novekedest eredmenyezett. Ennek nyoman azonban megindult a nagymeretu spanyol bevandorlas. A 70-es evekben Baszkfold lakossaganak mar csak ketharmada volt szuletett baszk. Franco halala utan megkezdodott az orszag demokratizalasa, a feszultseg es a baszk nemzeti ontudat is csokkent. 1979-tol a spanyol mellett ujra hivatalos nyelv lett a baszk es szabadon hasznalhatjak jelkepeiket es zaszlojukat. 7 ezer fos baszk rendorseget hoztak letre, maguk szedik az adokat, a Vitoria-ban ulesezo 75 fos baszk parlament pedig szeles koru hataskorrel rendelkezik. Ma a baszkok TOBBSEGE Spanyolorszagon belul kepzeli el orszaguk letezeset. Bar a baszkok 60%-a ma mar nem beszeli sajat nyelvet, eros nemzeti tudatuk es -sokszor irrealis- autonom koveteleseik azonban mindmaig megmaradtak es fennalnak.

Plakatok San Sebastian-ban

Bilbao. A 350 ezres baszk iparvaros nem tipikus "turistas" hely, de itt uzemel a vilaghiru Guggenheim Muzeum. Nagy csalodasunkra azonban modern es szurrealista muveszetet bemutato kiallitas zarva volt (hetfo), azonban a bizarr epulet maga is latnivalo.

kutyanyiras

a muzeum melletti park, a Nervion folyo partjan
Ibcsivel
A Guggenheim muzeum lehetelen alaku es bizarr epulete. Talan ugy jellemeznem, hogy nem szep, de mindenkepp figyelemre melto es erdekes
Maman, az orias pok
Orszagimazs

Baszkfoldet elhagyva tovabb vezettunk nyugata, egeszen Santander-ig, setaltunk egyet a belvarosban. Szep tiszta, rendezett, semmi kulonos, viszont vegre sutott a nap, irany a part!!