Közép-Marokkó I: Casablanca & Marrakech

Djemaa el Fna, Marrakech

8 nap, 2200 kilometer Kozep-Marokkoban. Hogy ez sok? Attol fugg, szerintem epp “eleg” Nagykepu lenne altalanos velemenyt formalnom az orszagbol, a sajat utanajarasom es tapasztalataink alapjan azonban tomoren annyit tudok mondani, hogy Marokko nagyon jo hely, nagyon nem jofej emberekkel. Hallotam-olvastam sok mindent az orszagrol es ugy veszem eszre, ket nagy taborra oszlik a nagykozonseg velemenye: valakinek nagyon bejon Marokko es valaki azt mondja, nem volt meg ilyen gany helyen. Mi az igazsag? Folyamatosan keresem a valaszt. Marokko viszonylag szegeny arab orszag, az afrikai normakhoz kepest azonban igen fejlett es jomodu. Nem voltak kulonosebb fenntartasaim a tisztasaggal sem, ha betartasz par higiéniai aranyszabalyt, ugymint egy harmadik vilagbeli orszagban nem kersz jegkockat a narancslevedbe es palackozott vizzel mosol fogat, jo esellyel meguszod a hasmarsot is.
Kulturajuk es konyhajuk epp annyira arab mint afrikai, egy nagy adag franciaval nyakonontve.

Csalodasok (szubjektiv):

-A hires marokkoi konyha. Nem ismerik az arab (torok) kavet, az arab vilagban nepszeru cukros-mentholos (nana-s) tea viszont divik, es finom, igaz itt kicsit zavaros es Kolynos fogkrem ize van. Imadom az arab kajakat, de nem vagyok kuszkusz parti. A konyhatol nem voltunk elajulva, de lehet hogy ez a jordaniai elfogultsagomnak koszonheto. Mindenestre nagyon “zokon vettem”, hogy dijoni mustart, rizst vagy eppen omlettet kinalnak a kebabhoz, es hogy egy arab orszagban bagettet meg mezes francia crepe-t esznek reggelire. Na meg croissantot meg bagetett. Es ott a nagy kedvenc: a csigaleves. A shawarmaban pedig talaltam olivabogyot es tonhalat is. A konyhajuk nem tul valtozatos, (jaj, ne dobaljatok meg) az ettermekben meg kimondottan gyer a valasztek es mindennek ugyanaz a sargas szine es jellegzetes koriander (?) ize van. Ettunk mi a koszos-legyes, ragados muanyag abroszos utcai kifozdekben, ettermekben es hotelokban is, de mindenutt ugyanaz a kb. 5 fele kaja van es csak egyszer sikerult igazan finom es jol elkeszitett kebabot ennunk. Vagy csak mi jartunk rossz helyekre? Hmmm....
-A meglepoen magas -foleg kaja- arak. “Beultem inni es eszre sem vettem az arak szinvonalat. Hoztak a szamlat es azt hittem rosszul latok” dudoltuk oly sokszor rohogve. Parizsi kavezokat meghazudtolo arszinvonal, meg a fix etlapos helyeken is.
-Az emberek. Az egyetlen faktor, amely majdnem teljesen megmergezte az egesz nyaralast.
Ezeknek az embereknek koszonhetoen nem tervezek visszaterni Marokkoba. Mondom ezt masodjara -bar most hatarozottabban- a ket evvel ezelotti Tangier-ben tett latogatasom utan. Ami itt van: Lehuzas, atveres, hulyenek nezes, hazudas, rinyalas, ordibalas, flegmasag, pofatlansag, hamis, atlatszo es hatso szandek vezerelte erdeklodes es baratkozas. Lenyeg, hogy azonnal segitsegedre kelnek, akkor is ha ezt koszonod, de kifejezetten NEM kered, es hopp, maris fizetesi szituacioban talalod magad. Ha nem fizetsz (szerinte eleget), akkor rasszista vagy, meg utalod az arabokat vagy csak egyszeruen hozzad vagnak egy kedves "F*CK YOU"-t. Hozza kell tennem, hogy ilyen szintu negativ es agressziv vislelkedest kozel-keleti arab orszagokban nem tapasztaltam. De errol kesobb.

Ami tetszett:

Penzvaltas. Szinte fix arfolyam, nincs lehuzas. Olcso es konnyu kozlekedes, meglepoen jo utak, eszak-deli iranyban szuper vasuthalozat. Nincs lopas, legalabbis nem eszleltunk semmi ilyesmit, akarmilyen ramenosek is az emberek, soha nem loptak el tolunk semmit es altalaban is biztonsagban ereztuk magunkat. Gyonyoru es valtozatos tajak, a kozepkorra emlekezteto medinak hangulata, es a lassu, nyugodt eletvitel es a nyuzsgo piacok kantraszja. A “ville nouvelle”-nek hivott uj varosreszek, ahova ki lehet menekulni, ha belefaradtal a medinak kaoszaba. Bar az itt leirt “nagyon tetszett” fejezet toredeke a “nagy csalodasoknak”, valojaban jol ereztuk magunkat es tetszett amit lattunk Marokkobol. Ezt a kalandos utat probalom kepekben bemutatni. Egyebkent is, ahogy telik az ido, egyre halvanyulnak a negativ elmenyek, es mindenert karpotol a valtozatos marokkoi taj es kulturalis orokseg.

2008. Majus 22, csutortok este. Elkezdodott. A szabadsagom!! Este jon a Rozsa, kimegyek ele a repterre, majd meg ejszaka osszepakoljuk a cuccainkat (hiheto..) Pentek, eleg suru. Jon Ivana, egy keves szlovak ismerosom Dublinba a baratnojehez, de elotte osszefutunk, igy delre ismet kimegyek immar Rozsaval a repterre. Elmegyunk kicsit a kozeli kastely kertjebe setalni, elvezzuk a dublini jo idot, majd tenyleg osszepakoljuk a cuccainkat. Egy het, no lassuk csak… varosnezes, sivatag, Atlasz hegyseg, hideg-meleg, mindenre felkeszulve (ismet hiheto) fejenkent egy kis hatitatyo, kb 4 napra eleg ruha. Meg lehet csinalni, majd ott veszunk ami kell olcsoer’- gondoltuk. Kora este indult a gep a spanyolorszagi Gironaba, ahol Katanal egy masik kedves ismeroseomnel pecozhattunk (meg1x Koszi Kata). Masnap delben verge indult a gep Fes-be. 12.50kor indultunk Gironabol es 12.50kor erkeztunk Fes-be, jo ez a Ra'jener, mi?? Na jo, a marokkoiak ket oraval -meg 30 evvel- le vannak maradva Europatol.

Megerkeztunk Fes kicsi repterere, a Lonely Planet (tovabbiakban LP) utikonyve szerint indul egy busz a repterrol, ami bevisz a varosba 3 Dirham-ert (1 EUR = 11,24 DHM). Szuper, gondoltuk, bar buszmegallo, kiiras, informacio sehol. Aztan meglattunk egy darab buszt, es csodak csodajara epp a varosba ment, igaz nem 3, hanem 20 Dirhamert. Megallt valahol a varos kozepen, kajaltunk egy kozepesen rossz shawarmat, aztan atsetaltunk a vasutallomasra, mert ugy terveztuk, hogy Fes-t a vegere hagyjuk, most pedig egyenesen megyunk Casablancaba. Olcso, tiszta, gyors es meglepoen jo szinvonalu a vonatozas Marokkoban. Egy emeletes expressen robogtunk at a 290km-re levo Dar-el Beida-ba. Hogy nem ismeros a hely neve?? Dehogynem, ez Casablancaba!

CASABLANCA

A filmbol jol ismert varosban nem sok latnivalo es arab jelleg van, de azert setaltunk egy jot, megneztuk az elegans Rick’s barjat es a II Hassan mecsetet. A hatalmas meretirol es iszonyu koltsegvetesbol epitett midossze 15eves hiper-modern mecset az ocean partjan, de egyebkent nem tul inpozasns kornyezetben tor egeszen 210 meteres magassagba. A templomban 25ezer, az elotte levo hatalmas teren tovabbi 80ezer hivo fer el. Ez az o Vatikanjuk. A kulonbozo forrasok szerint 500 es 800 millio dollar kozotti koltsegvetesbol epitett mecsetben kozponti padlofutes, torok furdo, elektromosan nyilo ajtok, kinyithato teto is van, a padlozat reszben uvegbol keszult, igy a hivok az oceant maguk alatt latva imadkozhatnak, a minaret tetejen pedig lezersugar jelzi az iranyt Mekka fele. Nem am szelkakas! Azert elgondolkodtato ez a fenyuzes es luxus: a lakossag otode a szegenysegi kuszob alatt el es 7%uk napi 2 dollarnal kevesebbol el. Az atlagber sem tul kecsegteto 1520 dollar evente, ami havi kb 19.700 Forintnak felel meg. Es annyira nem olcso orszag. A mecsetet marpedig foleg a hivek adomanyaibol huztak fol. Ugy tunik mindennel fontosabb a vallas. Masnap reggel tovabbindultunk a tobb latnivaloval kecsegteto Marrakeshbe. Tipp: Hogy kell a hajnali 5-os vonatot elerni?? Felejtsd el atalitani az europai idot a telefonodon, igy nyersz ket orat. Igy mentunk ki a reggel 7 orasi vonathoz 5-re. Meg jo, hogy pont ketorankent jar!

Hassan II mosque

MARRAKECH

Jo 3 oras ut utan a felsivatagos tajban vegre megpillantottuk a jellegzetes barackos-rozsaszin epuletekkel teli nagyvarost. Mi nem taxizunk, megyunk helyi busszal a varoskozpontba. Buszmegallo sehol, de a forgalmas negysavos uton emberek varakoznak mindket iranyban. Varunk a buszra. A leheto legkiszolgaltatottabbak pillanatok kovetkeznek. Ket, nyilvanvaloan most erkezett, minden bizonnyal gazdag turista, bizonytalanul forgatja a LP-es terkepet. Konnyu preda. 5 perc alatt tizen koszontek nagy bonzsurt majd ajanlottak fel taxijukat, baratjuk kituno hoteljat, occse szuper diszkontot kinalo szonyegboltjat. Ilyenkor jo szolgalatot tesz a sotet napszemuveg es az altalam "marokkoi" pokerarc"-ra keresztelt rezzenestelen arckifejezessel torteno tavolbanezes. Nagyon kitartoak es idegesitoek, de lassan csak feladjak. Megvaltas, jon a busz, mindegy hova, csak innen el! Baratsagos 3,50 dirham a jegy es meg alkudozni, vitatkozni sem kell. A kozpontban, de a tortenelmi medinat vedo varosfalon kivul all meg a busz, innen azonnal a hires Djemaa el Fna terre, vagy a helyiek altal csak La Place-re (a ter) setalunk, ahol az esti ima utan, sotetedeskor indul be az igazi elet. (Errol kicsit kesobb). A teren hamar segitsegunkre kelt egy lelkes fiatalember, aki szallast kinal, nagyon eroszakos, lerazhatatlan, kovet bennunket. A ter szajaban levo kornyek tele van olcso hotellal, de o "segit nekunk". Megtalaljuk a tokeletes szallast, az emberunk szemunk lattara megkapja a jattjat a tulajtol, majd vigyorogva felenk fordul. Adok neki en is 5 Dirhamot, annyit meger, hogy eltunjon innen. Ilyenkor kezdodik a rinyalas es a "komolyan gondolod, hogy kiszurod a szememet ennyivel" tekintet, erre a legjobb valasz a "mar igy is joval tulfizettelek, na huzzal innen gyorsan" tekintet. Lepakoltunk es belevetjuk magunkat a medina labirintusaba. A marrakechi ovarosra tobb napot kell szannia annak, aki be akarja jarni. De ki akarja? Tenyleg szep a suru lakohazak, souk-ok (piac, bolt) es kis muhelyek forgataga es olyan mintha a kozepkorba csoppennel vissza, de konyorgom, egy-ket ora seta utan ugyanazt fogod latni, es a nevtelen, ossze-vissza kanyargos -egyebkent hangulatos- kis utcakban ugyis GARANTALTAN eltevedsz! Egy kis rosszindulattal az az erzesem tamad, hogy a helyieknek erdekuk ez a kaosz fenntartasa, egyreszt jot rohognek a bamba tekintetu turistakon masreszt pedig mindig akad valaki, aki par dirhamert megmutatja a kiutat, es micsoda veletlen szerencse, epp utba esik a baratjanak szonyegboltja is! Ez megkerulhetetlen Marrakechben. Kicsit belefaradva a medinai nyuzsibe, kimegyunk a falon kivulre. Rosz turistahoz hiven befizetunk egy Hop-on hop-off buszos varosnezesre az uj varosreszben. Megvesszuk a jegyet, ket utvonalra is ervenyes, bar elfelejtik megemliteni, hogy este 6 utan csak egy vonalon uzemel. Sebaj, veszett tobb is Mohacsnal.

Szines forgatag a medina es az uj varosresz kozottA "Villa Nouvelle" jelenseg. A marokkoi nagyvarosokban jellegzetes, de csak a huszadik szazadban, francia gyarmatositok altal az ovarosok toszomszedsagaban felhuzott modern varosreszek, melyek koszono viszonyban sincsnek a kozepkori medinak levegotlen, kaotikus szuk sikatoraival. Nyilegyenes, parizsi mintara epitett szeles sugarutak, boulevardok, setanyok, parkok, szokokutak, elegans kavezok, korforgalmak, hivatalok, kozigazgatasi epuletek, lakotelepek, ahova a franciak kivonulasa utan a helyiek koltoztek. Ma, paradox modon, a penzes europaiak nem itt, hanem a medinakban vesznek tobb szaz eves riadokat (haz belso udvarral, kerttel), felujitjak, majd szallodakent uzemeltetik oket. Igy aztan orvendetes modon van penz a lecsattant varosreszek felviragoztatasara, gyonyoru epuleteinek megovasara, a jobb modu helyiek pedig a kapott penzen atkoltozhetnek az ahitott modern varosreszekbe.
Nem beallitott :) A medina hatarat jelzo falakon kivul. Zold, zold es zold, udito latvany, az orszagban itt van a legtobb kozpark.
Egy gyonyoru "bab" (azaz kapu) a sok kozul, amelyek a medina bejaratai. Golyak a tetejen, klepiklepp

a mi kis riad-unk, imadtuk!

Na, itt vagyok

A kertekkel korulvett La Koutoubia mecset Marrakech Eiffel-tornya. Kozvetlenul a szeles es forgalmas V. Mohhamed sugarut mellett, ami hatar a medina es a ville nouvelle kozott
Megy le a nap, tehat irany A ter!

Djemaa el Fna. Az 1 millios Marrakech lakossaga -nekunk ugy tunik- mind ide a vasarterre jon ki sotetedes utan. Fustos, helyben grillezos kajaldak, arusok, hennasok, kigyobuvolok, buveszek, mesemondok, josok, zeneszek, tancosok, mindenki itt van egymas szorakoztatasara, ugy mint teszik azt minden aldott nap, tobb szaz eve. Elkepeszto elmeny a nyuzsgo tomeg, a monoton dobok hangja, a szagok, a szinkavalkad, az egesz latvany. Egy igazi kulturalis sokk! Eleinte kicsit nyomaszto es szedito ez a forgatag, de azt hiszem az az igazi Marrakech. A Djemaa el Fna nelkul Marrakech csak "egy a sok kozul" marokkoi varos lenne.

A Szaharabol visszaerkezo tevekaravanok az Atlasz-hegyseg atvagasa utan mar tul voltak a nehezen, ezert itt a varosban pihentek es szalltak meg, kozben lehetoseguk volt az arujuk csere-berejere, kereskedesre, szorakozasra, ezert alakult ki itt Marrakechben a piac es jottek ide tomegevel a mutatvanyosok. A kulturalis orokseg miatt az UNESCO 2001-ben nyilvanitotta a Djemaa el Fna-t a vilagorokseg reszenek.

tancosok a teren

Djemaa el Fna

Kozben meg befizettunk egy harom napos, ket ejszakas utra, mely kereteben minibusszal megmutatjak az altalam ahitott, Atlasz-hegyseg koruli legszebb helyeket (melyekrol az idohiany es hatalmas tavolsagok miatt korabban mar lemondtam) es a jo 11ora autozara levo elo-Szaharat. Ennyi ido alatt, ennyi latnivalo, ekkora tavolsagokra??! Ez kell nekunk! Eleg kemeny es majdnem kiabalos (az itt normal) alkudozasom utan fejenkent a nagyon baratsagos 850 Dirham-ban (75 Euro) maradtunk, reggelivel, vacsival, egy ej hotelban, egy ejszaka a sivatagban, ket ora tevegeles, minibuszos transzfer. Es joval olcsobb, mintha Marrakechben maradtunk volna 3 napot! Kicsit izgultam a masnap reggeli indulastol, hogy tenyleg jonnek-e, mert a penzt mar oda adtuk. Minden rendben volt es utolag az is kiderult, hogy tenyleg mi fizettuk a legkevesebbet :)

Közép-Marokkó II: Atlasz hegység

Todra Gorge

Reggel fel 7re, kicsit korabban mentunk a megbeszelt helyre, az iroda ele. A hotelunktol 2 perc seta. Gyorsan reggeliztunk egyet, mi mast ugye: croissant-ot kaveval. Gyulekezett a nep, egyre tobb feher boru ember teblabolt a "Sahara Expedicion" elott. Voltunk vagy 30an, mier megjelent 3 minibusz. Talalomra szedtek ossze az embereket, mi addig helyezkedtunk, mig a legjobb buszt kaptuk, na de hanyan megyunk ezzel a vassal?? Egy idosebb, meglehetosen furcsa francia par, ket fiatal jofej, de mumajer kanadai, egy nagyon jo fej fiatal brazil par, es mi. Plusz a sofor, aki annyit nem mondott, hogy "hello, engem ugy hivnak, hogy Mohhamed es en leszek veletek a kovetkezo 3 napban". Azert kiszedtuk belole, hogy tenyleg Mohhamed. Gyors (lassu) tankolas majd vegre elindultunk a kisbusszal, mind a kilencen. En ugy kepzeltem, hogy a sofor egyfajta idegenvezeto is lesz egyben, de nem igy tortent, sot, mintha megkukult volna. Volt egy kazettaja, amit 3 napig hallgattunk. Nem viccelek, KETTO darab szam volt rajta. Az egyik szam az "A" a masik a "B" oldalon. Nem tudtuk eldonteni, hogy minket akar vele idegesiteni, vagy tenyleg lehet elvezni ezt a monoton, egyenkent 30-40 perces, mindossze dobbol es enekkorusbol allo koltement (dalszoveg ennyi: Habibi ye), de idonkent dudolgatta es a kedvenc reszeinel (?) fel is hangositotta a magnot. Rozsaval osszenezve idokenti hangos es fajdalmas nyeritesben tortunk ki. A csapat kicsit mintha feszelyezve erezne volna magat, de mi teszunk rajuk. Majd osszeszokunk! Marrakesbol del-keletre indulva viszonlag hamar atvagtuk az Atlasz-hegyseget. Idonkent megalltunk a lezsirozott helyeken kavezni, vagy csak pihenni az asvanyi es kulonobozo koveket arulo fazonoknal. Senki nem vesz semmit, nagy csalodas. Az embernek egyebkent az az erzese, hogy "ezek mindenutt ott vannak". Marmint az arusok. A leglehetetlenebb hajtu kanyarokban, kihalt parkolokban, a semmi kozepen elobukkannak egy rozsebokorbol es probaljak megallitasra birni az arra autozokat, nyaklancokat himbalva meg egyeb hasznos portekakat tarva a kezukben. A kanyargos ut soran viszonylag hamar keresztbeszeljuk az Atlasz hegyseget a teli honapokban nagy ho miatt jarhatatlan, ezert gyakran lezart Tizi ’n’ Tichka hagon keresztul (2260m), a tovabbiakban a vonulat deli lankain fogunk buszozni eszak-nyugati iranyba a Dades volgy, vagyis az "ezer kasbah foldje" fele.

Elso megallo az Aït Benhaddou-i ksar. Nem tudom, mi a kulonbseg a ksar es a kasbah kozott, sok minden nem lehet. A "ksar" eroditett, tobb epuletbol allo komplett falu.. es a "kasbah" is.. talan az egy epulet, szoval a sok kasbah egyuttesebol lesz a ksar. De ezt ne vegyetek keszpenznek. Lenyeg, hogy ezek ember alkotta, orias homokvarra emlekezteto, agyagbol es szalmabol osszedongolt magas falu jellegzetes sotetbarna szinu epuletek, apro ablakokkal vagy anelkul. Rengeteg ilyen lehetetlen helyre epult maganyos kasbah van a kornyeken, de az egyik legnagyobb es messze a legjobb allapotu az Ait Benhaddou-i. A kiszaradt folyomeder felol (most eppen) jol megkozelitheto, UNESCO altal vedett kasbahban egybkent mai napig emberek laknak, pulykat tartanak es ruhaikat teregetik. Annyira irrealis. Az ezer eves erod latvanya lenyugozo, nem csoda, hogy diszletul szolgalt olyan filmek jeleneteihez, mint a Nazareti Jezus, Mumia, Nagy Sandor (Alexander) vagy eppen a Gladiator.

A Dra volgyben fekvo Ouarzazate-ben (e: warzaza) alltunk meg ebedszunetre. A varos ad otthont a vilag egyik legnagyobb fimlstudiojanak (Atlas Corporation Studios), de szerintem ezt a studio teruletere ertik. Valosaggal beterelnek a studio melletti etterembe, ami gyonyoru, am a valasztek nulla, a kaja csapnivalo, foleg 100 dirhamert. Per fo. Plusz ital, ja es 5 szazalek szervizkoltseg. Menu: nem tudom mitol "marokkoi" leves, szokasos tajine-tal vagy ragos, iztelen kebab mustarral, desszertnek "marokkoi" sutemeny vagy gyumolcstal (dinnye). 11 euro, puff, az nem sok? Ezert? Afrikaban? Konyorgom!? De ha meg jo lett volna a tap!! Megbeszeltuk, hogy tobbet nem megyunk olyan etterembe, ahova a turavezeto tuszkol be minket.
Lassan megemesztve az ebedet es a tortenteket tovabb indultunk, innentol vegig a deli oldalan kovettuk a Magas-Atlaszt valamint a Jebel Sarhro eszaki szaggatott hegyvonulatat a Dades volgy hasonlo nevu Dades folyoja menten, majd a Rozsak Volgyeben (Valle'e des Roses). Udito es szinte "zavaroan" kontrasztos latvany a folyomenti sotetzold szinu sa'v a voroses, kopar sziklak kozott.
vadregenyes
A hazakat a magasabban fekvo sziklakra, vagy eppen a sziklakba valyva epitik, hogy minel kevesebb termekeny mezogazdasagi teruletet foglaljanak el. Egyebkent sem lenne bolcs dolog a folyo aradasa eseten az artereben lakni.
Az elhagyatott, stilusos es hangulatos szallodank valahol Boumalne du Dade's es Ait Oudinar telepulesek kozott, a Dades szurdokban (Dades Gorge). Tolem megkapja a "legszebb helyen fekvo hotel, amiben eddig voltam" cimet. Eleg huvos volt a szobakban es foleg itt kint, a terszon, de a latvany mindenert karpotolt: az alattunk csorgadozo kis folyo fele magasodott egy narancssargas szinu hatalmas, talan 150-200 meter magas, teljesen fuggoleges sziklafal.
Azt hiszem itt, a Dades-ben kezdtunk el eloszor igazan fazni. Egyreszt mert kozel 3000 meteren vagyunk, masreszt ide a hasadek aljaba talan meg delutan sem sut be a nap.
Nagyon jo elmenyek fuzodnek a helyhez es a hotelban levo vacsora alatt kezdett igazan osszekovacsolodni a banda. A korabban emlitett jofej portugal par fiu tagjanak (Hamza) epp akkor volt a szuletesnapja. Elhataroztuk, hogy megunnepeljuk, de pia persze nincs a hotelban :( A hotel szemelyzet szerint nem messze innen egy kozeli szallodaban lehet kapni marokkoi sort. Majdnem ejfel lehetett mar, mikor 6an elindultunk a vak sotetben a kivilagitalan uton, hogy megkeressuk a masik hotelt. Nem elsore, de megtalaltuk. Kisertetiesen ures es sotet hely volt. Megittunk egy-egy sort, sot pult alol (csak penz kerdese) szereztunk egy uveg ketes eredetu, tort angolsaggal irott cimkeju skot whiskeyt. Jo lesz ez holnap a sivatagban!

Reggel a szokasos "mar herotot kapok tole" jam-mez-croissant combo utan ismet utnak indultunk. A szurdokon at vissza a "foutra", majd ismet Eszak-keletre vettuk az iranyt, a Todra szoros (Todra Gorge) fele. A szoros kapujakent is emlegetett Tinerhir nevu poros kisvarosban alltunk meg, hogy megnezzunk egy TSZ-hez hasonlo elven mukodo tipikus marokkoi, (szerintem minta-) gazdalkodast. Ezek a telepules hataraban levo, kanyargo ontozorendszerrel ellatott, felparcellazott zoldelo gabonamezok, legelok es gyumolcsosok, ahol a helyi asszonyok szorgoskodnak. (ferfiakat nem nagyon lattunk)

"Na ne mondja, hogy csak az OMO-tol lett ilyen?!" Nagymosas Tinerhirben.

A mara arabok lakta zsido negyedben setalhattunk egyet, hogy bepillantsunk a helyiek eletebe. Lecsattant, duledezo falu viskok, szemetes, buzos, szuk sikatorok, csodalom, hogy ilyeneket mutogatnak turistaknak. Nekem tetszett, szerintem ez is a marokkoi kulturahoz tartozik. Mivel itt volt az iroda altal fizetett kiseronk (masfel ora alatt 3!!) beken hagytak minket es par csori, fuszalbol tevet hajtogato kisgyereken kivul nem jottek oda tarhalni. Bemehettunk egy csalad hazaba, ahol az asszony megmutatta, hogy keszitenek maguknak ruhat, a ferfi meg mentolos teaval kinalt minket. Na ez nem lesz olcso, gondoltuk! Meglepetesunkre azonban nem kellett fizetni senkinek, az iroda elore fizetett mindenkinek. Azt hiszem eletemben az elso eset, hogy a szervezett turizmust dicsoitem, mindenesetre ugy tunik, itt Marokkoban ez a praktikusabb, gyorsabb, stresszmentes es joval olcsobb modja az orszag felfedezesenek.
Telepules a vizet es eletet jelento oazis mellett
Rovid szerpentinezes utan vegre elertuk a Todra Gorge bejaratat. A szurdok aljaban epp ugy mint a Dades-ban apro, tiszta vizu foylo kanyarog, kozvetlenul az ut mellett, bar ugy tunt, a helyiek a folyot is utnak nezik. Itt setalhattunk-amulhattunk kicsit a szemerkelo esoben. Lenyugozo hely.

Megint beterlenek minket egy etterembe, persze nem akarunk menni. Ugy tunik mas lehetoseg nincs a kornyeken, ezert csak beadjuk a derekunkat. Ezuttal viszont nem bantuk meg, nagyon finom es olcso volt a kaja, vegre ettem egy igazan jo levest es kebabot is. Ismet probaltunk megbaratkozni a guggolos budival, sikertelenul.. Ez mar igy marad. Felfrissitettuk magunkat egy nana-s teaval, majd vissza a minibuszba, ooh neeeee, ne rakd be a kazettadat Mohammad, nagyon messze van meg a kovetkezo allomas, a Szahara...

Közép-Marokkó III: Sahara

Tevegeles az Erg Chebbi homokdunein

Utazasunk egyik csucspontjanak igerkezett Marokko egyetlen "igazi" sivataga, az Erg Chebbi a Szaharaban. Tinerhir felol keletre indulva lerobbant poros berbek falvakkal meg-megszakitott, meglehetosen unalmas, lapos, kosivatagos taj kovetkezett hosszu orakon at Tinejdad es Erfoud-on at. Kezdtunk aggodni, hogy nem latunk "igazi" sivatagot. Talan kevesen tudjak, hogy a Szaharat, a vilag legnagyobb, 9 millio negyzetkilometeres sivatagat csupan 10%-aban alkotjak a kepzeletunkben elo, filmekbol es giccses szamitogep-kepernyokimelokrol ismert "klasszikus" homoksivatagok. Harom fele sivatag letezik ugyanis: kosivatag (hammada), a legkevesbe latvanyos kavicssivatag (serir) es a homoksivatag (erg). Utkozben pisi/kaveszunet gyanant megalltunk egy berber satorban a semmi kozepen, ahol a sofor dobolt egyet a helyi arcokkal, majd tovabballtunk. Nem tudtunk mire velni a dolgot, de jo fejek voltak. Delre, Rissani varos es a Ziz volgy fele vettuk az iranyt. Ahogy kozeledtunk -az egyebkent 1994 ota teljes hosszaban lezart- alger hatar fele, egyre szaporodtak a rendorsegi utzarak es ellenorzopontok.

(A konfliktus oka roviden: Algeria es Marokko nem tud megallapodni a jelenleg marokkoi ellenorzes alatt allo Nyugat-Szahara hovatartozasarol) Jo messzirol le kell lassitani vagy 20-ra, majd a rendorok eldontik, es egyertelmu karjelzesekkel tudatra adjak az embernek, kit vesznek ki. Talan ismerik a Sahara Expedicion-os autot, mert minket soha nem csesztettek, amit Mohhamad baratunk sereny dumaszoval mindig meg is koszont a hatosagoknak. Merzouga-nal leterunk a muutrol, 12 kilometert a kavicsos, sivatagi, idonkent bal es jobboldalt nagyobb kodarabokkal jelzett "uton" megyunk bele a nagy semmibe. Egyesek 4x4-esekkel vaganyabban szelik a port, de mi minibuszunk is helytallni latszott. A horizonton vegre meggpillantjuk Erg Chebbi hatalmas homokduneit (akar 160 meteresek), amint aranysarga szineivel felulemelkednek a poros szurke kavicstengeren. A zoldelo palma oazisok mogott ott az oriasi homokozo! Folosleges cuccot a kocsiban hagyva mindenki kap egy pokrocot, aztan tevere fel, irany a Szahara, kint alszunk a sivatagban! Ha azt hiszed, hogy kenyelmes a teve, eleg nagyot tevedsz! A marathoninak igerkezo jo egy oras karavanut soran rendesen "beall" a labad es szetulod a hatsod. De kit erdekel?!!

Ugy fel ora tevegeles utan kezdtem felfogni, hogy hogy egy sivatag kellos kozepen vagyok. Voltam mar sivatagban.. (bruhhhaha), de most ujra elojon ez a furcsa erzes. Amerre latok, vegtelen homokdunek, a csend pedig mas ertelmezest kap, nehez ezt korulirni: egy nagy ures, legmentes SEMMIBEN erzed magad, raadasul a SEMMI kozepen. Egeszen hatborzongato es nagyszeru erzes, teljesen kikapcsol az ember. Amit magad korul latsz pedig valami gyonyoruseg.Megerkeztunk a szallasra, egy 6-7 satorbol allo "faluba". Rajtunk kivul meg ket csoport erkezett, de boven elfertunk, 4 emberre jutott egy nagy sator.

Az altalunk Shukri-ra es Borzasra keresztelt tevek. De lehet, hogy nem ok, olyan egyformak ezek a joszagok. (egy jordan haveromat Shukri Kamal-nak, azaz Shukri Teve-nek hivjak, innen jott a nevvalasztas)

A naplementet a kepen lathato dune tetejerol neztuk volna meg, ha nem jott volna egy kisebb homokvihar. Egyebkent sem konnyu ezen a kaptaton felmaszni, az ember idonkent bokaig, kozep-terdig sullyed a homokban. Visszaterve a taborba mindenki leult a kozben kiteritett hatalmas szonyegre teazni es beszelgetni, mi pedig elovettuk az elozo nap beszerzett whiskeyt. Osszehaverkodtunk Hassan-al, az elso jofej marokkoival, akivel talalkoztunk. Elmondta, hogy o berber csaladbol szarmazik, itt a sivatgban nott fel, bar mar Merzouga-ban el. A szulei meg mindig a sivatagi dunek kozott elnek, nem akarnak bekoltozni a faluba. Hassan azt is elmondta, hogy meg sohasem volt Marrakechben, tudja hogy szep es nagy varos, de minek is menne, neki a sivatag a vilaga. Jopofa. Okos otlet volt a whiskey, mindenki irigykedett rank, es iszonyu gyorsan kezdett hulni a levego is. Majd az eso is eleredt!! Nem hiszem el, a Szaharaban! Kovetett egy felho Dublinbol!?? Megtudtam, hogy tavasszal nem ritka az eso errefele, ami szamtalan problemat okoz, mert a homokos talaj (nevezzuk homoknak) nagyon lassan nyeli el a vizet. 2006-ban egy harom napos vihar alatt olyan belviz es aradas sulytotta Merzouga kornyeket, amiben 300 haz es hotel teljesen megsemmisult, valamint hatan meghaltak. Szerencsere ekkora esot nem kaptunk, de satorban kellett elfogyasztani a vacsorat: kuszkuszt es csirke tajine-t. Nem volt rossz, ehesek voltunk. Csak ugy tunkoltuk a kenyeret a fuszeres csumiba!
tea egy pislakolo lampa fenyenel a csillagos egbolt alatt
Az elalvas a kis whiskeynek es az egesz napos utazasnak koszonhetoen nem okozott problemat, viszont ejszaka dideregtunk, pedig be voltunk takarozva a vastag lopokroccal es fel voltunk oltozve rendesen. Reggel haromnegyed 5 korul (!) keltettek minket, mit mondjak, tudtunk volna meg aludni. Viszont lathattuk a tabor melletti dunerol a napfelkeltet. A homerseklet nagyon gyorsan emelkedett, reggel 6-7re mar kellemes meleg ido lett. Fogtuk a satorfankat, irany vissza az oazisnal levo hotelba reggelizni. (Hogy miert kell minden reggel edes-ragados dolgokat reggelizni????) Egy ora tevegeles ismet. Mar egesz jol ment!
Utolso pillantas a homoktengerre. A tavolban Algeria dunei is latszodnak.
Kell egy ilyen kep is...
A reggeli utan hatra volt a megrosszabb: 11 oras ut vissza Marrakechbe!!!

Egesz jol veszeltuk at a visszautat, ami rovidebb is lett, alig 9 oras. A hotelos srac fenntartotta nekunk a marrakechi szobankat, aminek nagyon orultunk, mert hulla faradtak voltunk. Onkent adtunk neki jo kis baksist (borravalo). Este kajaltam egyet a teren, majd talalkoztunk a brazil parral, Hamzaval es a magyar szarmazasu Andreaval. Masnap reggel ok is Fes-be keszultek, epp ugy mint mi, megis elvaltak utjaink, mert ok az reggel 5-os vonattal akartak menni. Az o szobajukat nem tartottak fenn, es nem volt energiajuk hotelt keresni, ezert ugy dontottek, hogy le sem fekszenek, hajnalban mennek a vasutallomasra. Nekunk megvolt a kenyelmes kis lakosztalyunk, aludtunk egy jot, majd reggel a 7orasi vonathoz mentunk ki -szigoruan busszal. 7 ora vonatozas vart rank. Kora delutan megerkeztunk Fes-be, oda, ahova eredetileg erkeztunk repulovel.

Közép-Marokkó IV: Fès

tenneries (borcserzo), Fes

Megerkeztunk az egymillios Fes-be (vagy Fez), az orszag kulturalis es vallasi kozpontjaba es ahogy emlegetik Marokko "igazi" fovarosaba (a hivatalos fovaros Rabat) A vasutallomasrol leszallva egy ido utan feladtuk a buszmegallok kereseset, de van egy erzesem, hogy ilyenek nincsenek is ebben az orszagban. Amig balf*szoskodtunk maris jottek rank a hienak, ugyhogy inkabb fogtunk egy petit taxit. Milyen meglepo, van taxiora a dacsialogan-ban, sot minden tovabbi veszekedes nelkul a sofor be is kapcsolja azt. Ez Marrakech utan uj volt. Joval 10 dirham alatt elvitt minket a szamomra kimondhatatlan francia nevu Bab Bou Jeloud-hoz, azaz a medina legforgalmasabb es legszebb kapujahoz. Termeszetesen kapott egy kis borravalot a sofor, egyreszt mert potom (normal) aron fuvarozott minket, masreszt rajottunk, hogy Marokkoban megkonnyiti az eletedet ha MINDENERT egy kicsit tobbet fizetsz, mint amennyi. Ez kb 10-15 % plusz, de annyit meger, hogy ne kelljen a rinyalast hallgatni. Tudom, hogy nem szabadna adni, mert ezzel elerik a celjukat es penzt csikarnak ki a turistakbol, de kinek van turelme/ideje/kedve hozzajuk? A borravalo utan sem fognak nagyokat mosolyogni, jo esetben elkoszonnek az embertol vagy odaloknek egy erotlen "mersziboku"-t. Lenyeg, hogy ereztetik veled, hogy ez nekik jar! Sot, azt, hogy igazsagtalan vagy es neki ennel sokkal tobb jarna!

Bab Bou Jeloud

Ismet a legrosszab kovetkezet: szallas kereses. A medinaban tulajdonkeppen tok mindegy, hogy van-e terkeped vagy nincs. Egy okos ember 9500 utcat szamolt ossze a medinaban, amik sem parhuzamosak, sem merolegesek. Agyrem! Egy igazi labirintus. Vannak probalkozasok, uj keletu, 3 nyelvu kihelyezett ismerteto tablak es terkepek, de komolyan beszelve, teljesen hasztatlanok. A LP szerint a Bou Jeloud kaputol mindossze 100 meterre levo, altalunk kinezett kis hotelt keptelenek voltunk beloni a terkep alapjan, mindenesetre rogton segitsegunkre keltek paran. Eloszor elhataroztuk, hogy csak azert sem. Levegonek neztuk oket. Aztan csak jottek utanunk, nem koptak le, mondtak a maguket. A hotelt persze nem talaltuk. Eltort a mecses, kivalasztottunk egyet, hogy mutassa az utat, legalabb akkor a tobbi eltunik. Mutatott o mindent, megneztunk 4-5 hotelt, jot is-rosszat is, de egyik sem az volt, amit mi eredetileg kerestunk. Rozsa ragaszkodott hozza, hogy ne terjunk el a tervtol es a konyvben kinezett Hotel Lamrani-ba menjunk. Elmagyaraztam otodjere a sracnak, hogy nem erdekelnek a haverjainak hoteljai, vigyen miket a Lamraniba. De az nem jo am, meg ugy is tele van! Ekkor mar forrt az agyvizem, Rozsa ranezesre az idegosszeomlas kuszoben allt. Megerkeztunk az "ahitott" hotelba, nem egy Hilton, de olcso. Koszos a lepedo, megsincs sajat furdo, hazudtak, kiabalas, alkudozok a tulajjal, o nem enged, kiabal a keritovel is, mindenki kiabal mindenkivel. En akkor is tovabb alkudok, nem mintha erdekelne az a par euronyi kulonbseg, de most mar nem engedek en sem. Megvan az engedmeny, 2 napra 2onknek 400 Diri a szoba. Kifizetjuk, a keritot is, csak huzzon mar innen, becsukjuk kicsit az ajtot es kicsit magunkba roskadunk. Ugy erezzuk most legszivesebben huznank innen haza. Kivagta a biztositekot a human faktor. Mas orszagban szeretek ismerkedni, haverkodni, beszelgetni a helyiekkel, belekukkantani a mindennapjaikba, de itt Marokkoban komolyan mondom mar attol kinyilik a bicska a zsebemben, ha ramkoszonnek egy "bonzsur"-t.

eltorott a mecses
Tultettuk magunkat a tortenteken es nekivagtunk a Fes el-Bali -nak, ami Fez fallal korulvett ovarosa es mellesleg a vilag legnagyobb automentes varosi teruletenek tartanak. Marrakech-hez kepest sokkal nyugisabbnak es kevesbe turistak altal felkapottabbnak tunt es nem dudaltak le felpercenkent a robogosok sem. A medinaban setalva itt is egy idokapszulaban erzed magad. Mintha a kozepkorba csoppenel vissza.

Nem terkep alapjan, inkabb a szagot kovetve talaltuk meg Fes elso szamu latnivalojat, a hires borcserzot. A cserzobe magaba nem lehet bemenni, viszont a kornyezo borarusokok par dirham fejeben szivesen megmutatjak azt az epuletek tetejerol. A cserzoben dolgozo emberek jo ket Euros napi berert cipelik a nehez, vizes, felkesz boroket es terdig taposnak a guanos, tehentragyas, ammonias vegyszeres es szinezonyagokkal teli kadakban, hogy a legjobb minosegu bort keszitsek. Azt olvastam, hogy kb egy evig tudjak ezt a munkat csinalni, egyreszt a boruk, masreszt a tudejuk megy tonkre a kemikalias letol es goztol.
kovetkezo fazis: szaritas


A hotelunk mellett 4-5 mecsetet veltunk felfedezni, igy biztosan nem maradtunk le a reggel 4-es muezzin imara hivo szavarol
A Medina fobejarata. Szeretem ezt a kepet. Kompakt, minden rajta van. A Bab, a medina, egy kavezo, egy-ket helyi arc es a jellegzetes petit taxi. Es talan "atjon" Fes ejszakai hangulata is.
Talle kabira, az egyik "foutca" a medinaban

"Bereljunk autot!" Fezben szinte semmi sincs kitablazva latin betukkel, meg az utcanevek sem.
Itt a reggeli ideje, a medinaban setalva ismet megtalaltak minket a lelkes helyiek, valosaggal tuszkolnanak be az ettermekbe es a kepunkbe nyomjak az etlapokat mezes crepe-t es croissantot kinalva. Rozsa nem birta tovabb, "felsirt", mint egy intezetis gyerek a nevelonek: "Konyorgom, menjunk ki!!!" A medinabol az utolso metereket valosaggal szaladva tettuk meg, fogtunk egy petit taxit es nyomas ki az uj varosba. Kozben egy arab tag is beult a taxiba, neki is jo, ahova megyunk. Kiszallaskor ugy gondolta, mi fizetunk, o lelep, en a taxisnak kifizettem a menetdij felet, mondtam, hogy nusz-nusz (fele-fele) aztan leptunk, a tobbit oldja meg. Szerintem azota is ott kiabal az ut szelen. Szegyen, nem szegyen, elso utunk a Mekibe vezetett! Nyomtuk az arcunka a burgert! A korabban mar bemutatott "villa nouvelle" nagyon kellemes Fezben, teljesen europai jellegu, ettermekkel, elegans sugarutakkal, parkokkal, es ami a legfontosabb: arusok es tarhalok nelkul. Most pont erre volt szuksegunk.

A villa nouvelle Fes-ben

Megneztuk a LP szerint letezo repteri busz megallojat es menetrendjet (valosagban napi egy busz, delutan fel 4kor), a "turisztinfosnak" otlete sincs, es ugy altalaban semmirol sincs halvany goze sem. "Nem tudom" ennyit mondanak mindenre. Hogy miert ulnek az irodaban naphosszat, azt nem tudom!??

II. Hassan sugarut (Ave Hassan II) ejszaka es nappal

Az egyetlen modja a repterre jutasnak a "grande taxi", a hosszu tavolsagokra hasznalt kozos auto. Egytol egyik lerobbant, de kenyelmes 30 eves bohom nagy Mercik. Legalabb ezt is kiprobaltuk. Fix 120 Dirhamos aron (11 Euro!!!) visz ki a repterre. Hat, ugy tunik ennyi volt a marokkoi nyaralas.. Nem akarok okos konkluziot irni, mindenki dontse el magaban, meglatogatna-e Marokkot? Ahogy telik az ido, halvanyulnak bennem a negativ elmenyek, es karpotol a valtozatos es felejthetetlen taj meg a sok elmeny. Talan erot gyujtok es visszanezek, bejarom az Eszak-Marokkot. A Ryanair kozben 3 uj marokkoi desztinaciot jelentett be: Agadir, Tangier es Nador. Csabito, na! A kek varos Chefchaouen es a Rif hegyseg azert meg birizgalja a fantaziamat. Talan Nadorba vagy Tangierbe elrepulok! Majd.. talan.. kicsit kesobb... jovore?

Massalama